Pedagógiai program az érzelmi nevelés tükrében

Az intézmény adatai:     Bőrfestő Óvoda
Az óvoda címe: 1048. Bp. Bőrfestő u. 1-3.

A Pedagógiai Programot készítette „Az intézményi dokumentumok megújítására létrejött munkaközösség”, melynek tagjai:

  • Bálintné László Barbara (munkaközösség-vezető) 
  • Bredánné Bagdi Katalin 
  • Czigler Beatrix 
  • Ruska Istvánné Ibolya 
  • Somogyvári Zsuzsanna 
  • Sztarasztáné Szalay Zsuzsa

 

„Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”
      (Babits Mihály: A második ének – részlet)

 

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Óvodánk minden dolgozója vallja, hogy legfőbb feladatunk a ránk bízott gyermekek emberi méltóságának, szabadságának biztosítása, melyet az emberi-, az erkölcsi-, és a szakmai igényesség önmagunk felé támasztott követelményei alapján valósítunk meg.

A nevelés folyamatában a kor követelményeit tükröző, az egyént - mint a közösség tagjaként létező individuumot - tiszteletben tartó hozzáállással, példamutató magatartással, tisztelettel, szeretettel, érzelem-teli attitűddel hozzájárulunk a ránk bízott három-hét éves gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez, amelyek segítik őket az előttük álló élet sikeres, boldog kezdéséhez.

Óvodakép

Az óvoda a magyar köznevelési rendszer része, szakmailag önálló nevelési intézmény. A családi nevelést kiegészítve látja el a rá bízott 3-7 éves korú gyermekek nevelését.

Nevelőtestületünk 1996-ban kötelezte el magát az érzelmi nevelés előtérbe helyezése mellett. Az ott megfogalmazott irányelveket szem előtt tartva, de a kor kihívásainak megfelelően szükségesnek láttuk programunk újragondolását.

Elkötelezett, megújulni képes pedagógusaink a társadalmi-, gazdasági-, és erkölcsi változásokat érezve, nap, mint nap alkalmazkodnak nevelő munkájukban a gyermekekhez és családokhoz.

Programunkban az érzelmi nevelés kiemelt figyelmet kap, hiszen az óvodáskorú gyermek viselkedését, közösségben elfoglalt helyét, de még a tanuláshoz való viszonyát is elsősorban érzelmei határozzák meg.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az egyén életben való sikeressége nemcsak intellektuális képességein múlik, hanem azon is, mennyire fejlett és egészséges az érzelmi intelligenciája. Az érzelmi intelligencia fejlődését erősen meghatározza a gyermek kapcsolata szüleivel, családjával. Ebből az alapvetésből kiindulva igyekszünk a családokkal szorosan együttműködve, egymást támogatva nevelni óvodásainkat, hogy az iskolába lépve érzelmi fejlettségük, árnyaltságuk, önmagukhoz, és a társadalmi környezetükhöz való kapcsolatuk segítse eligazodásukat életük e fontos szakaszában.

Programunkban hangsúlyos szerepet kapnak a kiemelt figyelmet igénylő-, a tehetséges- és a migráns gyermekek. A minél probléma-mentesebb befogadás érdekében szorosan együttműködünk a különböző társintézmények képzett szakembereivel.

Munkatársainkat az őszinteség, a becsületesség, a jó szándék, az életszerűség, a rugalmasság jellemzi, amely az egymás közti és a családokkal való kapcsolatokat is meghatározza. A gyermekek elfogadása, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, a gyermekek sokoldalú fejlődését segítő értékelés minden dolgozó feladata, melyet leginkább a csoportok óvodapedagógusai irányítanak.

Intézményünkben törekszünk a kollektíva lelki egészségének a megőrzésére, helyreállítására is, hiszen a lélekben egészséges felnőtt eredményesebb lesz a gyermekek lelki egészségének a megőrzésében. E feladat irányítója az intézményvezető.

Óvodánk minden dolgozója elkötelezetten, szakmai tudásával, az emberi értékek szem előtt tartásával dolgozik azon, hogy a Bőrfestő Óvodába járó gyermekek óvodás éveit a derű, a szeretet, az elfogadás, a képességek, készségek optimális fejlődése, a gazdag érzelmi élet, a közösségi és erkölcsi értékek alapjainak elsajátítása jellemezze.

„Nagy szárnyakat szeretnék adni neked,
hogy szállj,
erőseket,
mint a karvalyé, hogy a szabadság
magasságában
könnyű szárnyalással
lebegni tudj,
és siklani
az élet színein át,
a csendben
meghallani a szelet,
és minden szót, melyből mesék születnek.”
             (Ornella Fiorini: Lányomnak – részlet)

Gyermekkép

Óvodánk gyermekképét a hozzánk kerülő gyermekekhez, családjaikhoz való alkalmazkodás, a mai kor elvárásai és pedagógiai alapelveink határozzák meg.

A kisgyermek fejlődő személyiség, melyet genetikai adottságai, családi környezete, s az érés sajátos jellemzői tesznek egyedivé és megismételhetetlenné.

Mindezek figyelembevételével törekszünk arra, hogy a ránk bízott gyermekek boldog óvodáskort éljenek meg óvodánkban, s az iskolakezdés nehéz időszakát minél könnyebbé, sikeresebbé tegyük számukra.

A kisgyermek aktív érdeklődéssel, nyitottsággal fordul a világ felé, s nekünk ezt oly módon kell segítenünk, hogy gyermekközpontú, szeretetteljes, biztató légkört teremtünk a számukra.

Társas életük első, jelentős környezetében - az óvodában - elsajátítják a türelem, a megértés, a másság elfogadása s a közösség igényeit - időnként - az egyén érdekei elé állító attitűdöket.

Meghatározó szempont számunkra az érzelmi nevelés hangsúlyozása, mely a 3-7 éves korosztály alapvető szükséglete. A folyamatos, egyénre szabott dicséret, a testi közelség, az érzelmek szabad megélése mind-mind elősegítik gyermekeink harmonikus testi-lelki fejlődését, pozitív énképük alakulását.

Az óvodai nevelői-pedagógiai hatások előmozdítják képességeik, készségeik optimális kibontakoztatását. A gyermek önálló, ébredező személyiségének alakulását támogatjuk: példamutatással, törődéssel, gondoskodással s az óvodai élet gyermekközpontú megszervezésével. A háborítatlanul, sokat játszó gyermekek személyisége, gondolkodása, a természeti- és társadalmi környezethez való alkalmazkodása segíti őket a majdani életük sikerességében.

A pedagógiai intézkedéseink mindig a gyermekek személyiségéhez alkalmazkodnak, különösen a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében.

1. Intézményünk adatai

Intézmény neve: Bőrfestő Óvoda
Intézmény címe: 1048 Budapest Bőrfestő u. 1-3.
Telefon/Fax:         380-7199
E-mail cím:        Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap:         www.borfestoovi.hu
          
Az Óvoda fenntartója:         Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata
A fenntartó címe:        1041 Budapest, István út 14.
Az Alapító Okirat elfogadásának határozatszáma:    145/2014.08.15.

 

2. Óvodánk bemutatása

Óvodánk Budapest IV. kerületében, a Káposztásmegyer I. lakótelep szélén helyezkedik el.

Intézményünk 1989. februárjában nyitott meg 8 csoporttal, mely később a gyermekek számának csökkenése miatt 7-re módosult.

Csoportjaink száma 2014. szeptemberében, az Óvoda bővítése után 10-zel növekedett. A gyermekek létszáma a törvényi előírásokat figyelembe véve csoportonként 20-25 fő között alakul.

Épületünk belső állaga jó, köszönhetően a folyamatos felújításoknak, karbantartásoknak. Termeink tágasak, világosak, jól felszereltek, melynek sajátos arculatát, hangulatát minden óvodapedagógus egyéniségének megfelelően alakítja, rendezi. Csoportszobáinkhoz gyermeköltöző és gyermekmosdó tartozik.

A nevelő munkát 2014. szeptemberétől 2 tornaszoba, logopédiai szoba, fejlesztő szoba segíti. Az új épületszárny néhány, felnőtteket kiszolgáló helyiséggel is bővült: teakonyha és felnőtt öltöző, személyenként saját öltözőszekrényekkel. Két tálalókonyhával rendelkezünk.

Óvodánk udvara tágas, ligetes, játékaink megfelelnek az EU szabványnak.

Intézményünkben az óvodavezető munkáját 2 vezető-helyettes beosztású óvodapedagógus segíti. A nevelő-oktató munkát a törvényi szabályozásnak megfelelően csoportonként 2 szakképzett óvodapedagógus végzi, a gyermekekkel kapcsolatos gondozási és egyéb teendőket minden csoportban 1 dajka látja el. 3 csoportonként 1 pedagógiai asszisztens vesz részt a nevelés folyamatában, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekeket is befogadó csoportok esetében.

Az intézmény működésében nélkülözhetetlen az óvodatitkárok, a konyhai alkalmazottak és a gondnok-karbantartói munkakörben dolgozók munkája.

Az óvodai élet mindennapjait a szülői közösség is aktívan segíti.

3. Nevelési alapelveink

Nevelési alapelveink meghatározásakor figyelembe vettük:

  • - a magyar nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, 
  • - az Óvodai nevelés országos alapprogramjának irányelveit, 
  • - a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit, 
  • - a pedagógia és a pszichológia korszerű tudományos megállapításait, 
  • - az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, 
  • - a játék, az érzelmek, és az erkölcsi értékrend meghatározó szerepét a gyermeki személyiség fejlődésére, 
  • - a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követését, 
  • - az iskolára való alkalmasság fejlettségi szintjét.

 

Az érzelmi nevelés kiemelt jelentőségét hangsúlyozva fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok és a gyermekeket körülvevő felnőttek szeretetteli, felelősségteljes gondoskodását, mely óvodásaink számára érzelmi biztonságot nyújt. A pozitív érzelmi töltetű, elfogadáson és segítőkészségen alapuló nevelői attitűddel olyan támogató környezetet teremtünk, melyben biztosítjuk számukra:

  • - a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesülését, különös tekintettel az emberi méltósághoz és a szabadsághoz való jog tiszteletben tartását, 
  • - a bármely formában jelentkező hátrányos megkülönböztetéstől való védelmet (a gyermekek faji hovatartozása, bőrszíne, neme, anyanyelve, vallása, származása, fogyatékossága, születési, vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül), 
  • - az óvodai neveléshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlását, 
  • - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésük elősegítését, személyiségük sokoldalú, harmonikus kibontakoztatását, 
  • - az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést (hátránykompenzáció, tehetséggondozás), 
  • - az alapvető erkölcsi normák megismerését, azok elfogadását, és belsővé válását.

Arra törekszünk, hogy intézményünkben a pedagógiai tevékenységet az igényesség és a kulturált stílus jellemezze, melyben a pedagógiai intézkedéseket a gyermekhez igazítjuk.

Kezdeményező, partneri együttműködést alakítunk ki a szülőkkel és a nevelésben részt vevő szakemberekkel.

4. Pedagógiai programunk sajátos célja

Az óvodába lépés előtt a család légköre az, ami jelentősen meghatározza a gyermekek érzelmi életét. A kiegyensúlyozott, harmonikus, szeretetteljes családból érkezett gyermek szintén kiegyensúlyozott. Az édesanyához való harmonikus viszony a fejlődés alapja, de a más jellegű apai szeretet és gondoskodás is alapvető fontosságú. 

A szülők példamutatása, tetteik, cselekedeteik azok, amelyek irányt mutatnak a gyermeknek. A gyermek érzi szülei állandó szeretetét, de azt is tudja, hogy Ő a gyermek a családban. 

Természetes módon fogadja el a felnőttek irányítását, vezető szerepét. A szülők a gyermekre hangolódva, gyöngéden terelgetik őt a megfelelő irányba. 

E családi háttérre építve, az Óvodai nevelés országos alapprogramja által meghatározott irányelveket alapul véve kapcsolódik be az óvoda a gyermekek nevelésébe. 

Programunkban kiemelt célként jelenik meg a gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése. E területek fejlesztése elengedhetetlen a gyermekek szocializációs személyiségjegyeinek alakításához. A sikeres életúthoz fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a megfelelő érzelmi-magatartási formákat, azokat folyamatosan fejlesszék. Az értelmi intelligencia (IQ) mellett az érzelmi intelligencia (EQ) is jelentős szerepet játszik az egyén boldogulása, sikeressége tekintetében. Tapasztalatok, vizsgálatok bizonyítják, hogy a siker kulcsa az ember önmagához, illetve a másik emberhez való viszonya. Az érzelmi intelligencia alapjai is ott vannak minden gyermekben, de magasabb szintre emelése a nevelésen, a környezetén múlik.

Cél:

  • - a személyiség kognitív területeinek fejlesztése mellett az érzelmi nevelés hangsúlyozása,
  • - a gyermekben természetes érzelmi kötődés alakuljon ki az óvodapedagógusokhoz és az intézményben dolgozókhoz,
  • - a gyermeknek igényévé váljon a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor - ha arra van igénye - egyedül is tevékenykedhessen,
  • - az adekvát, rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása,
  • - a mozgásigény rendszeres kielégítése,
  • - a környezettudatos viselkedés megalapozása a gyermeket körülvevő felnőttek feladata, elsősorban példamutatással,
  • - az iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre az óvodáskor végére.

Feladat:

  • - reális énkép és a társas környezettel való kölcsönös kapcsolat kialakítása az óvodásainkban,
  • - a gyermekek egyéni fejlődési ütemének, személyiségjegyeinek folyamatos nyomon követése,
  • - a szülők nevelési attitűdjeinek figyelembe vétele, az együttműködés segítő, támogató formáinak előtérbe helyezése,
  • - a gyermeket körülvevő felnőttek modellértékű magatartása, kommunikációja támpontot adjon a gyermekek konfliktuskezelésben való jártasságának a megalapozásához,
  • - egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet,
  • - a gyermekek pszichikus funkcióinak fejlődéséhez az óvodapedagógusnak minél több időt kell biztosítania a szabad játékra,
  • - az érzelmi kultúra fejlesztése a közösen átélt tapasztalatok, élmények útján,
  • - emberi kapcsolataink az óvodánkban a nyíltságra, a bizalomra és az emberi törődésre épüljenek.
5. Az óvodai nevelés feladatai

5.1. Az egészséges életmód alakítása

Nevelő munkánkban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, hiszen az a gyermekek növekedéséhez, egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük és egészséges életmódjuk kialakításához nélkülözhetetlen szükségleteit elégíti ki. Fontosnak tartjuk a család és az óvoda egészségnevelési szokásainak összehangolását, az együttműködést és a szemléletformálást.

Cél:
  • - az egészségnevelés keretében a gyermekek testi, lelki és szociális „jóléti állapotának” elérése,
  • - egészségmegőrzés, illetve az egészséges életmód szokásainak kialakítása,
  • - az egészséges életvitel iránti igény felkeltése, az egész életükön át tartó egészséges életvitel megalapozása.
Feladat:
  • - modell-értékű pozitív felnőtt minta nyújtása, illetve kölcsönösen egymásra figyelő, bensőséges felnőtt-gyermek kapcsolat kialakítása,
  • - optimális szokás- és szabályrendszer, a gyermek korának megfelelő ideális napi életritmus kialakítása, folyamatos és rugalmas napirend szervezése tág időkeretekkel, elegendő idő biztosításával,
  • - egyéni bánásmód érvényesítése az egyéni érési ütem és egyéni igények figyelembe vételével,
  • - megfelelő feltételek biztosítása: derűs, nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkör és esztétikus, biztonságos tárgyi eszközök és környezet kialakítása,
  • - minden tevékenység, segítségnyújtás tudatos, szóbeli megerősítése,
  • - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése,
  • - betegség és baleset megelőzése,
  • - a migráns, illetve az egyedi szükségletű gyermek szokásainak figyelembe vétele,
  • - a hátrányos szociokulturális körülmények közül érkező gyermekre megkülönböztetett figyelem fordítása, segítség nyújtása a hátrányok leküzdése érdekében,
  • - az egészségügyi okokból eltérő étrendet igénylő gyermek szükségleteinek biztosítása,
  • - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása megfelelő szakemberek bevonásával.

Tartalom:

Egészséges és biztonságos környezet kialakítása:
  • - a gyermekek életkori sajátosságainak, testméreteiknek maximális figyelembevétele.
Egészséges életmód alakítása:
  • - heti rend és napirend rugalmas szervezése.
  • Testápolás, egészségmegőrzés:
  • - a gyermek gondozása, szükségleteinek kielégítése,
  • - a gyermek komfortigényének biztosítása folyamatos és gondos odafigyeléssel,
  • - helyes testápolási szokások kialakítása,
  • - tisztaság és esztétikum iránti igény felkeltése.
Öltözködés:
  • - helyes sorrend szerinti öltözködés,
  • - az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismertetése, egymáshoz igazítása,
  • - réteges öltözködés fontosságának tudatosítása.
Táplálkozás:
  • - az étkezőasztal esztétikus terítése,
  • - helyes táplálkozási és kulturált étkezési szokások kialakítása,
  • - folyadékigény kielégítése egész nap folyamán,
  • - naponta friss gyümölcs és zöldség biztosítása a szülők segítségével, - a gyermek számára ismeretlen, illetve kevésbé kedvelt ételek megkóstolásának ösztönzése.
Mozgás, testedzés:
  • - a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, illetve a mozgás megszerettetése,
  • - a gyermek mozgásigényének kielégítése, a „mozgásöröm” átélésének biztosítása,
  • - harmonikus, összerendezett mozgás, egyensúlyérzék és testi képességek fejlődésének segítése,
  • - helyes testtartás és lábboltozat-erősítő játékok szervezése,
  • - baleset-megelőzési szabályok ismertetése, következetes betartatása, megerősítése.
Alvás, pihenés:
  • - pihenés előtt a csoportszoba alapos szellőztetése, besötétítése,
  • - nyugodt pihenés és alvás feltételeinek megteremtése „puha alvóka”, mese, ének, simogatás, relaxációs zene, aromalámpa biztosításával.
Egészségvédelem, betegségmegelőzés:
  • - évszaktól és időjárástól függően a lehető legtöbb idő töltése a szabadban,
  • - mozgásos játékok, kirándulások és séták szervezése,
  • - légcsere és párologtatás biztosítása a csoportszobában és a tornaszobában.
A gyermekek lelki gondozása:
  • - feszültségek, nézeteltérések konstruktív megoldása,
  • - önértékelési zavarok kompenzálása,
  • - mentálhigiénés problémák megelőzése, illetve kezelése.
Környezetvédelem:
  • - a környezetünk szépségére és tisztaságára való odafigyelés, környezetünk óvása,
  • - természeti környezetünk megbecsülésének tudatosítása,
  • - környezettudatos magatartás megalapozása,
  • - fenntarthatóság igényének továbbadása.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
  • - a gyermek tisztaságigénye kialakul, önállóan és alaposan, szükség szerint tisztálkodik és fogat mos, a tevékenységek helyes sorrendjét betartja, és mindegyik eszközt rendeltetésének megfelelően használja,
  • - ügyel önmaga esztétikus, kulturált megjelenésére, ellenőrzi magát a tükörbe nézve, ruháját megigazítja és fésülködik,
  • - köhögéskor, tüsszentéskor szája elé teszi a kezét, szükség esetén önállóan orrot fúj,
  • - esztétikusan terít, kancsóból önállóan önt, és az evőeszközöket helyesen használja,
  • - kulturáltan, higiénikusan étkezik, minden ételféleséget megkóstol,
  • - önállóan és helyes sorrendben öltözik és vetkőzik, gombol és zipzárt húz, cipőt fűz és beköt, ruháját kifordítja és hajtogatja, szekrényét rendben tartja,
  • - szívesen tölti idejét a szabadban, szereti a mozgásos játékokat, a sétákat és a kirándulásokat,
  • - kulturált viselkedés, étkezés- és beszédszokások jellemzik,
  • - környezetében rendet tart, óvja a tisztaságát,
  • - ismeretei vannak az egészségvédelem alapkérdéseiről: egészség, betegség, illetve levegőzés, öltözködés, tisztálkodás, táplálkozás, mozgás fontossága.
5.1.1. Napirend

Kiemelt jelentőségű az 3-6-7 éves gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel kialakítása és a rendszeres, egészséges életmód.

A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az időben végzett tevékenységek a gyermekeknek biztonságot nyújtanak, segítik őt eligazodni az időben. A csoport napi és heti rendjét az óvodapedagógusok készítik el a szomszéd csoporttal egyeztetve, melyet a gyermekek érdekében folyamatosság és rugalmasság jellemez.

Az állandó ügyeleti hely kialakítása is a gyermekek biztonságérzetét növeli.

Általános tevékenységi formák időrendben

6:30-7:00

Az ügyeletes óvodapedagógus fogadja a gyerekeket hetenkénti váltásban, játéktevékenység

7:00-12:00

Játék, szabadon választott tevékenység

Egyéni fejlesztés, differenciált bánásmód lehetőségének kihasználása

Játékba ágyazott szervezett tapasztalatszerzés

Minden napi testnevelés, tízórai, gyümölcsfogyasztás

Tevékenységek a szabadban

Előkészület az étkezéshez, egyéb testápolási teendők

12:00-13:00

Étkezés

Pihenésre való készülődés

13:00-14:30-15:00

Pihenés

15:00-17:00

Uzsonna, játék, szabadon választott tevékenység

Egyéni fejlesztés, differenciált bánásmód lehetőségének kihasználása

Szülők fogadása

17:00-17:30

Ügyelet biztosítása, játék

5.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint: „Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága: magatartásának érzelmi vezéreltsége.”

Óvodánk pedagógiai programja is ebből az alapvetésből indul ki, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy ez az intézmény valamennyi dolgozójában tudatosodjon, s a gyermekekkel való bánásmódban és a konfliktuskezelésben megnyilvánuljon.

Kiemelt figyelmet kap az óvodakezdés időszaka, melynek érzelmi biztonságot, derűt, kiegyensúlyozottságot, szeretetteljes légkört kell sugároznia, amely jelentősen segíti a kis gyermekek beilleszkedését a közösségbe és elnyeri a szülők bizalmát. A különböző családi háttérrel érkező gyerekek közösséggé formálása a kezdeti idők egyik legnagyobb kihívása.

A gyermek felé irányuló folyamatos dicséretek, magyarázatok, értékelések segítik erkölcsi fejlődését, reális énképének alakulását. A bizalmi, nyugodt, de megfelelően rugalmas légkörben a kedvező érzelmi hatások során erősödik a gyermekek én tudata, s ez szorosan befolyásolja szociális érzékenységüket.

A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása a gyermekek erkölcsi-, akarati tulajdonságainak erősödését, szokás- és szabály rendszerének megalapozását segíti elő.

Az óvodai élet folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik: a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja.

A nyitott, befogadó óvodai nevelés hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Cél:
  • - nyitott, befogadó környezet biztosításával a gyermekek harmonikus lelki fejlődésének segítése,
  • - minden gyermek érezze, hogy ő is a közösség fontos tagja, számítanak rá, de ő is számíthat a közösségre, s kiemelten a körülötte lévő felnőttekre, mint lelki támaszra,
  • - a gyermeket körülvevő, modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés - mely minden dolgozó kiemelkedő feladata - támogassa az óvodások érzelmi, erkölcsi és közösségi jellemvonásainak fejlődését,
  • - a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés érzelmi előkészítése.
Feladat:
  • - a családi háttér megismerése, együttműködő, bizalmi kapcsolat kezdeményezése, kialakítása a szülőkkel, az intervenciós gyakorlat alkalmazása,
  • - az Anamnézis adatlap felvételével a gyermekek előzetes megismerése,
  • - gazdag, változatos, közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése által a gyermekek problémamegoldó, konfliktuskezelő, érzelem megismerő képességeinek fejlesztése,
  • - az egyéni képességek különböző szintjeinek figyelembe vételével segíteni az óvodások önmagukhoz mért, elvárható, folyamatos fejlődését az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés terén,
  • - kapjon teret a gyermekek önkifejezését támogató szemléletmód,
  • - a szokás- és szabályrendszer megalapozása,
  • - a szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezet megismertetése,
  • - a segítőkész, előítélet mentes, elfogadó kapcsolatok alakítása.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
  • - a gyermek legyen tisztában az alapvető érzelmekkel, tudja őket megnevezni, felismerni önmagán, környezetén, társain (öröm, bánat, harag, meglepődés, fájdalom, düh, csalódottság, stb.)
  • - legyen képes érzelmi impulzivitásának - életkorának megfelelő - kontrolljára,
  • - szabálytudata, normakövető viselkedése tegye alkalmassá az iskolai élet megkezdésére,
  • - legyen képes cselekedeteinek következményeit, mások érzelmi életére tett hatásait előre látni, vagy utólag felismerni, ha szükséges, „jóvátenni”,
  • - legyen aktív tagja közösségének, fogadják el Őt, és Ő is fogadja el társas környezetét,
  • - ismerje a haza, szülőföld fogalmát, érezze át a „mi magyarok vagyunk” társadalmi életérzést.
5.3. Az anyanyelvi- és kommunikációs fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai. Fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi- és viselkedéskultúrája.

Cél:
  • - óvodásaink bátran és helyesen, a magyar nyelv ritmusának, hangsúlyozásának, szabályainak megfelelően beszéljenek,
  • - saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és hatásosan tudják kifejezni úgy, hogy közben a beszédszituációhoz és a kommunikációs partnerhez is igazodni tudjanak,
  • - az anyanyelv szeretetére neveléssel a magyarságtudat alakítása.
Feladat:
  • - a szocializáció elősegítése, a családi nevelés kiegészítése,
  • - az óvodában a feladatellátásban résztvevő felnőttek (óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka, gondnok) között a kommunikáció, a bánásmód modell értékű legyen,
  • - az iskolai alkalmassághoz szükséges képességek fejlesztése: beszédértés, beszédkészség, beszédfegyelem,
  • - a differenciált fejlesztés és egyéni bánásmód biztosítása az eltérő egyéni fejlettség és a különböző szociokulturális háttér, valamint az idegen anyanyelv figyelembe vételével,
  • - a gyermek szókincsének gazdagítása,
  • - napi anyanyelvi játékok alkalmazása,
  • - a gyermeki önkifejezés kibontakoztatásának elősegítése minden tevékenységi forma keretében; kérdéseinkkel, odafigyelésünkkel is beszédre ösztönözzük őket.
Tartalom:

A beszéd elsajátításához, az anyanyelvi és kommunikációs képességek továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi környezet. Mivel a gyermek nevelésében a család a meghatározó, ezért az óvodának - szociális és nevelési funkcióját tekintve - szoros kapcsolatot kell fenntartania a családdal. A gyermek harmonikus fejlődése szempontjából fontos, hogy e két közeg együttműködjön, nevelő-szocializáló tevékenységét összehangolja. Különösen fontos ez napjainkban, mivel a kommunikációs eszközök egyre nagyobb tért hódítanak.

Az óvodai életben a gyermek számtalan kommunikációs helyzetnek a részese. Nagyon fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok és a gyermek környezetében lévő többi felnőtt személyes példamutatását, hisz modell értékű beszédükkel, cselekedeteikkel formálják a rájuk bízott gyermekek személyiségét, kommunikációs képességeik kibontakozását. Megfigyeléseik segítenek meghatározni a jövőbeni csoportos, vagy egyéni beszédfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Az évek során egyre több a logopédiai kezelésre szoruló óvodás. Nyelvi játékokkal, nyelvtörőkkel, hangutánzó szavakkal segítjük a helyes hangképzést.

A gyermeki játék sok információt közvetít a csoportba járó gyermekek nyelvi, kommunikációs fejlettségéről. A játékban tanulja meg a társas kapcsolatokat, a verbális és kommunikációs interakciót. Segítjük a szerepjátékok kialakulását és fejlődését, mert jó lehetőséget nyújtanak az utánzásra, a különböző beszédmódok, nyelvi eszközök használatára, az óvodai udvariassági szabályok gyakorlására.

Fejlesztő eszközként alkalmazzuk a bábozást, melynek segítségével a csöndes, visszahúzódó gyermekeket is beszédre ösztönözzük, valamint az érzelmeken keresztül az egész személyiség fejlődik. A felnőtt és a gyermeki bábozás komplex módon fejti ki fejlesztő hatását.

Az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe a verselés, mesélés. Az irodalmi szövegek, kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével gazdagítjuk a gyermekek kifejezőkészségét.

A társakkal együtt végzett alkotó tevékenységek kommunikációs helyzeteket teremtenek. Felismertetjük a gyermekekkel, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle módon kifejezhetünk. Gyakoroltatjuk a téri érzékelést, az arányok, irányok nyelvi kifejezését.

A zenei és az anyanyelvi nevelés kapcsolatának egyik talpköve a 3-7 éves gyermekek ritmuskedvelése. A ritmikus dallamnak, szövegnek jótékony hatása van a beszéd összetevőinek belső szerveződésére. A dalok, az énekes játékok, a mondókák, a beszéd és a gondolkodás együttes fejlődését segítik, valamint gyarapítják a gyermekek szókincsét.

Az óvodás korú gyermek, miközben ismerkedik a környezetével, az őt körülvevő világgal, tevékenykedik, kérdez. Kérdéseire pedig feleletet is vár. Ezt a gyermeki kíváncsiságot minél változatosabb tevékenységek, élmények, tapasztalási lehetőségek felkínálásával elégítjük ki. Miközben a gyermekek felfedezik az apró csodákat, az óvodapedagógusokkal folytatott folyamatos interakciókban nagymértékben fejlődnek értelmi erőik, és kibontakozik verbalitásuk.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
  • - a gyermekek bátran megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat,
  • - képesek párbeszédre, aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket,
  • - meghallgatják a kérdéseket, és válaszolnak is rájuk,
  • - próbálkoznak a történések időbeli sorrendben való közlésére,
  • - beszédüket a helyzetnek megfelelő természetes gesztusokkal, mimikával kísérik,
  • - kialakul a beszédfegyelmük, értő figyelemmel fordulnak a felnőttek és a társaik felé,
  • - tisztán ejtik a hangokat.
5. 4. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az értelmi fejlesztés és nevelés a kultúraátadás folyamatában a gyermekek képességeinek a kibontakoztatásával valósul meg, mely segíti őket - egész életükön keresztül - a tanulásban és az életben való érvényesülésben.

A sokoldalú óvodai értelmi fejlesztésünk eredménye a környező világot megismerő és megértő, az iskolai élet megkezdésére alkalmas gyermek.

Cél:

  • - változatos tevékenységformákon keresztül a gyermek megismertetése a természeti, társadalmi és tárgyi környezetével, melynek segítségével képes eligazodni az őt körülvevő világban,
  • - a gyermek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) megalapozása és fejlesztése,
  • - alkotóképes, kreatív gondolkodás és kompetenciaalapú ismeretszerzés elősegítése.
Feladat:
  • - élményközpontú környezet, felfedezésre ösztönző légkör biztosítása,
  • - a gyermek spontán kíváncsiságára, ösztönös tudásvágyára és változatos élményeire alapozás,
  • - tudatosan tervezett nevelés és fejlesztés,
  • - érdeklődés felkeltése a gyermeket körülvevő természeti, társadalmi és tárgyi környezet iránt,
  • - érzelmi indíttatású, gyermeki érdeklődésre épített, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül sokoldalú érzékszervi tapasztalatok, sokszínű élmények és aktív cselekedtetés biztosítása,
  • - auditív, vizuális, illetve taktilis érzékelés és tapasztalatok, illetve megfigyelési lehetőségek elősegítése,
  • - a gyermek tapasztalatainak, ismereteinek célirányos bővítése, rendszerezése és különböző élethelyzetekben való gyakorlása,
  • - az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyelésig és emlékezetbe vésésig, felidézésig, illetve figyelemkoncentrációt igénylő feladatok megoldásáig vezető út elősegítése,
  • - képzelet, fantázia és kreativitás fejlesztése különböző tevékenységek során,
  • - sikerélményekhez juttatás, mert az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságot,
  • - együttgondolkodás örömének biztosítása, problémák változatos felvetése, megfogalmazása, egyéni megoldások keresése, szabad önkifejezés, szárnyalás lehetőségének biztosítása,
  • - a gyermek erősségeinek és hátrányainak feltárása, és ennek ismeretében egyéni sajátosságaihoz, képességeihez igazodó, differenciált fejlesztés.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
  • - érzékelése pontos,
  • - észlelése kifinomult,
  • - reproduktív emlékezettel rendelkezik,
  • - figyelemösszpontosításra képes,
  • - képzelete gazdag és valósághű,
  • - problémamegoldó és kreatív gondolkodás és tevékenység jellemzi,
  • - fogalmi gondolkodása alakulóban van.

6. Az óvodai élet tevékenységformái

6.1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységi formája. A gyermek önállósulásának fontos színtere, ahol minden lehetséges, ahol a félelmek, szorongások, indulatok megszelídülnek, a feszültségek oldódnak, levezetődnek. Jellemzője, hogy örömérzés kíséri. A játék a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A játékban a cselekvések által olyan problémákat old meg, amelyek későbbi problémamegoldó gondolkodásának alapjai lesznek. Az óvodapedagógus számára pedig egyedülálló lehetőséget teremt a gyermek megismerése céljából.

Cél:

  • - boldog, vidám, nyugodt, félelemmentes légkör biztosításával módot adjunk a gyermekeknek arra, hogy élhessenek a szabad játék jogával,
  • - a változatos játéktevékenységek biztosításával fejlődjenek készségeik, képességeik, viselkedési kultúrájuk.
Feladat:
  • - szeretetteljes légkört biztosítunk,
  • - megteremtjük a játék feltételeit (hely, idő, eszköz),
  • - változatos élményeket biztosítunk,
  • - figyelemmel követjük, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyermekek játékában,
  • - a gyermekek képességeinek, neveltségi szintjének ismeretében segítjük további fejlődésüket,
  • - elősegítjük a szociális kapcsolatokat,
  • - biztosítjuk a szabad játék túlsúlyát,
  • - a gyermek kíváncsiságát felkeltő, cselekvésre inspiráló, esztétikus környezetet alakítunk ki,
  • - modell értékű felnőtt viselkedési mintát adunk a játék közbeni magatartási, viselkedési, kommunikációs formákról,
  • - tiszteletben tartjuk a játék során kitárulkozó gyermeki személyiséget.
Tartalom:
  • - az óvodapedagógus elfogadó magatartásával érzelmi biztonságot alakít ki,
  • - az elmélyült játék kialakulása érdekében arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő,
  • - a játékban a gyermek önállóságát, kezdeményezőkészségét, aktivitását, kreativitását tartjuk szem előtt,
  • - a korosztálynak, és a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő teret és játszóhelyeket alakítunk ki, valamint lehetővé tesszük, hogy ők maguk is átalakíthassák ezeket a rendelkezésükre álló tárgyakkal, eszközökkel,
  • - biztosítjuk a megfelelő mennyiségű, és minőségű játékszereket, és játékeszközöket a csoport fejlettségi szintjének ismeretében,
  • - tudatosan szervezzük az óvodán belüli és kívüli élményeket, tapasztalatszerzési lehetőségeket,
  • - megteremtjük az élmények feldolgozásának és újrajátszásának lehetőségeit,
  • - figyelemmel kísérjük a játékhelyzetek kialakulását, kombinációját, a szabályok betartását,
  • - lehetővé tesszük a különböző játékfajták sokszínű jelenlétét a csoport játékában.
Játékfajták:

Gyakorló játék

Ezt a játékfajtát a funkciók gyakorlása jellemzi. A funkciók gyakorlásának feszültségcsökkentő hatása van, és ez örömérzést vált ki. Közben a játszó gyermek a funkciók egyre magasabb szintű, bonyolultabb alkalmazására lesz képes. A hang, a beszéd, a ritmus, a mozgás játékos utánzása is gyakori a kicsiknél.

Építő és konstruáló játék, barkácsolás

A játék során a gyermekek átélik a létrehozás, az alkotás örömét, sikerét. A már meglévő ismereteiket, tapasztalataikat képesek új kombinációban, kreatívan alkalmazni. A társas alkotás segítségével kialakul közösségi érzésük, és a „mi tudat”, a „mi alkottuk” élménye hatja át tevékenységüket. A konstruáló játék legmagasabb fejlettségi szintje az, amikor céltudatosan, tervszerűen konstruálnak valamit, amit aztán a szerepjátékban felhasználnak. Ugyanígy a barkácsolásnak is vannak alacsonyabb és magasabb szintjei.

Szerepjáték

A szerepjáték minden élethelyzetet, érzelmet magába foglaló játék, ahol a gyermek megjeleníti a valóságot, környezetét, a történéseket. A szerepjáték lényege, hogy mindent lehet, és mindenki minden lehet a játékban. A szerepjáték lényeges sajátossága az utánzás. A gyermekek mindig azokat utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra. A szerepvállalás motívuma a felnőttel való azonosulási vágy. A gyermek nemcsak adott tevékenységet utánoz, hanem magatartásformákat jelenít meg. A gyakorolt viselkedési minták megszilárdulnak, és fokozatosan a gyermek személyiségének építőköveivé válnak.

Szabályjáték

Ezt a játékot a szabály határozza meg. A szabályjáték során a gyermek eljut a magányos játéktól az együttmozgáson át a legmagasabb kooperációig. A szabályok meghatározott magatartásminták követésére késztetik a gyermeket. Ennek a játéknak lényeges személyiségformáló értéke van. Növeli az akaraterőt, az önfegyelmet, a kudarctűrő képességet, csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését, mindezzel megkönnyíti a szocializáció útját.

Bábozás

A bábjáték fő eleme a mozgás. Ez érinti meg legjobban az óvodás gyermeket is. A hanghordozás, a hanglejtés kiegészíti a mozgást, ami által komplex élményt nyújt a gyermek számára. A bábozás oldja a belső feszültséget, növeli a gyermek önbizalmát, fejleszti kreativitását, segíti az anyanyelv fejlődését. Biztosítja az érzelmek kivetítését, lereagálását.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek

  • - örömmel, önfeledten játszik,
  • - szükségleteinek és életkorának megfelelően választ játékot,
  • - részt vesz közös játékban,
  • - önálló, kezdeményező megnyilvánulásai vannak,
  • - elfogadó, pozitív érzelmek kísérik a társas kapcsolatait,
  • - aktívan részt vesz az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban,
  • - betartja és követi a megismert szabályokat,
  • - képes kreatív, együttműködő gondolkodásra,
  • - megvalósítja egyéni ötleteit és azokat meri vállalni,
  • - helyesen választ az adott tevékenységhez anyagot és eszközt,
  • - saját élményeit képes újrajátszani,
  •  - konfliktusait képes meg, - illetve feloldani,
  • - kialakulnak olyan érzelmi, akarati tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik a közösségben való sikeres eligazodásra (pl. türelem, együttérzés, segítőkészség, kitartás, küzdeni tudás, kudarctűrő képesség).

6.2. Verselés, mesélés

A verselés, mesélés nagy hatással van az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének alakulására. Szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével és a mozgásos játékkal. A népi mondókák, versek ismételgetése alkalmat teremt a gyermek számára a beszédtempó, a ritmus, a hangsúly és hanglejtés gyakorlására. Fontosnak tartjuk, hogy nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Ezek az irodalmi élmények segítsék az érzelmi és erkölcsi fejlődésüket. Az óvodában egyaránt helye van a népi, a klasszikus és az igényes kortárs irodalmi műveknek is.

Cél:
  • - szívesen hallgassanak mondókát, verset, mesét,
  • - olyan irodalmi művek közvetítése óvodásaink felé, amelyek formálják a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését,
  • - a verselés, mesélés adjon alkalmat az érzelmek feldolgozására,
  • - segítse elő a gyermek önálló vers- és mesealkotói tevékenységét, melyet mozgással és (vagy) ábrázolással kombinálhat,
  • - a népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzelmein keresztül épüljenek be a gyermek ízlésvilágába, mely által megalapozódik magyarságuk, kulturális anyanyelvük,
  • - a változatos irodalmi élmények segítik a vágy felébredését a gyermekekben a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt. Ezáltal váljanak felnőttként lelkes olvasóvá, esztétikai értékekre érzékeny művelt emberekké.
Feladat:
  • - az irodalmi anyagot a klasszikus magyar népmesékből, más népek meséiből, magyar írók alkotásaiból, világirodalmi művekből állítjuk össze,
  • - igényesen választjuk meg az irodalmi műveket, s ez vonatkozik az audiovizuális eszköztárra is,
  • - az irodalmi anyag összeállításánál figyelembe vesszük a korcsoportot, és az egyének képességeit, érdeklődését,
  • - kifejező, szép beszédre törekszünk, előadásmódunk élményszerű, szórakoztató legyen,
  • - élünk a metakommunikációs eszközökkel,
  • - felkeltjük a gyermekek beszédkedvét, és alakítjuk beszédkultúrájukat,
  • - esztétikus eszközöket biztosítunk (pl. könyv, báb, fejdísz, stb.),
  • - a mesemondásnak - a biztonságos, nyugodt légkörön kívül - legyen a csoport hagyományai szerint kialakított helye, szokása, szertartása (zenei motívum, gyertyagyújtás, stb.),
  • - kialakítjuk a mese, a versmondás, a bábozás és a dramatizálás szokásait,
  • - a mindennapos mesélés, mondókázás elmaradhatatlan,
  • - bábozunk a gyermekeknek, valamint közös bábszínházi élményekhez juttatjuk őket,
  • - felhívjuk a szülők figyelmét a gyermekkel való beszélgetések, valamint a beszélgetéssel kísért együttes tevékenységek értelmi és érzelmi fejlődést serkentő, a szülő- gyermek kapcsolatot erősítő hatására,
  • - a migráns gyermekeket segítjük a magyar nyelv elsajátításában a velük való differenciált foglalkozásokkal,
  • - a szülőknek segítséget nyújtunk a korosztálynak megfelelő igényes irodalmi művek kiválasztásához.

A mesekiválasztás szempontjai:

  • - megfelelő művészi szintű, nyelvileg tiszta legyen a szöveg,
  • - segítse a világ megismerését,
  • - alkalmazkodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz,
  • - segítse a gyermek személyiségfejlődését,
  • - hatást gyakoroljanak a szocializációs folyamatokra, az önismeretük fejlődésére,
  • - oldja a szorongást,
  • - érvényesüljön az aktualitás,
  • - jelenjen meg a humor.
Tartalom:

A válogatott irodalmi gyűjteményünkben helyet kapnak a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, és a természet jelenségeihez kapcsolódó mondókák, találós kérdések, szólások, közmondások, dramatikus népszokások, csúfolók. A ritmikus nyelvtörő és nyelvgyakorló mondókák gyakorlása segíti a kiejtésbeli hibák felismerését, alkalmat nyújt az életkori beszédhibák javítására.

Óvodáskorban a mese segítségével fejleszthetjük az összefüggő folyamatos beszédet. A rendszeres mesehallgatás által a gyermek egész személyisége pozitív irányba fejlődik. A népmese sarkított jellemábrázolásával indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait, az illemszabályokat, például: udvarias, segítőkész, bátor, kitartó, jó az emberekhez, állatokhoz stb. Ezek a pozitív emberi tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermek személyiségébe. A mese gyógyító, mert mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki a hatását.

A versekből, mondókákból áradó ritmus, zeneiség segítségével a versek játékossága mellett a gyermekek egyre inkább ráéreznek a versekből sugárzó gondolatokra és hangulatokra is.

A fejlődés jellemzői óvodás kor végére:

  • - a gyermekek szívesen mondogatnak játék közben is odaillő mondókákat, rigmusokat, verseket,
  • - szívesen hallgatnak meséket, vannak kedvenceik, melyek ismétlését kérik,
  • - egyre jobban érdeklődnek a magyar népmesék egyéb fajtái iránt is (tréfás mesék és tündérmesék),
  • - vannak kedvenc mesehőseik, melyek megjelennek szerepjátékaikban bábozás és dramatizálás során is,
  • - képesek önálló verselésre, mesélésre, az elkezdett mesék folytatására,
  • - megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik,
  • - aktívan vesznek részt az elhangzottakról való beszélgetések során,
  • - össze tudják kötni a folytatásos mesék cselekményszálait,
  • - színházi, bábszínházi, gyermekelőadások befogadására képesek, és az ezzel kapcsolatos viselkedési formák belsővé válnak,
  • - rendszeresen nézegetnek könyveket, folyóiratokat, és vigyáznak azok épségére.

6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Cél:
  • - zenei érdeklődés felkeltése,
  • - zenei képességek fejlesztése,
  • - zenét értő, szerető, kulturált, boldog emberré nevelés,
  • - zenei ízlés formálása.
Feladat:
  • - játékos zenei kedv fokozása,
  • - az éneklés, zenélés legyen örömteli tevékenység,
  • - minél több zenei élmény nyújtása zenéléssel, zenehallgatással,
  • - zenei készségek fejlesztése,
  • - óvónői mintával ösztönözni a gyermek éneklési kedvét,
  • - ritmushangszerek megismertetése és használata,
  • - fejlesztjük a zene befogadását segítő képességeket,
  • - hallásfejlesztés,
  • - ritmusérzék fejlesztése,
  • - éneklési készség fejlesztése,
  • - az esztétikus mozgás, együttmozgás fejlesztése,
  • - tér- és formaérzék fejlesztése,
  • - zenei érdeklődés felkeltése,
  • - egyszerű táncos mozgások változatos, játékos megismertetése, megszerettetése.
Tartalom:
  • - a dalanyag legnagyobb részét a magyar gyermekdalkincs hat hangterjedelmű, egyszerű dallamai, egyszerű mondókái és énekes népi gyermekjátékai képezik,
  • - művészi értékű költött, komponált dallamok (műdalok),
  • - alkalmi dalok, melyek a gyermekek életkori sajátosságainak (hangszálainak), mozgásának, értelmi képességeinek megfelelőek,
  • - más népek dalai,
  • - magyar népszokások dalainak, táncos játékainak megismerése (lakodalmas-, tánc-, kapus játékok, stb.) az ünnepkörökhöz kapcsolva.
  • A tartalomhoz kapcsolódó zenei feladatok:
  • - éneklési készség: csoportosan, egyénileg, tisztán,
  • - hallásfejlesztés: magas-mély és halk-hangos különbségének felismerése és gyakorlati alkalmazása, dalfelismerés - zenei emlékezet fejlesztése, dallambújtatás - belső hallás fejlesztése, hangszínek felismerése, zenehallgatás,
  • - ritmus érzék fejlesztése: egyenletes lüktetés érzékeltetése, ritmus kiemelése, gyors-lassú különbségének felismerése és gyakorlati alkalmazása, mozgás-térforma, ritmus hangszerek használata, zenei formaérzék fejlesztése, zenei alkotókedv felkeltése.
A dalanyag kiválasztásának szempontjai:
  • - a csoport összetétele,
  • - a csoport zenei képessége,
  • - a dalok, játékok nehézségi foka,
  • - a játék és műdalok aránya,
  • - az előző évben tanult dalanyag,
  • - a gyermektánc és mozgás fokozatosságának elve.

A zenehallgatás elsősorban élőzene legyen: énekelt népdalok és az óvónő által játszott hangszeres zene, érintve a többszólamúságot. Kisebb részben legyen gépzene: igényesen válogatott zenekari komolyzene és gyermekdalok feldolgozásai.

A szülők támogatásával koncerteket, zenés előadásokat szervezünk a gyermekeknek.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére:
  • - legyenek képesek tiszta, egyéni éneklésre megfelelő hangmagaságban, tempótartással,
  • - a rövid zenehallgatást kísérjék végig figyelemmel,
  • - tudják mozdulatokkal, hangszerrel, tapssal kifejezni az egyenletes lüktetést, dalritmust,
  • - érzékeljék a negyed, nyolcad között lévő időtartambeli különbséget, és ismerjék a szünet fogalmát,
  • - ismerkedjenek bonyolultabb ritmusokkal,
  • - mozdulatokkal érzékeltessék a dalközi szünetet,
  • - tegyenek különbséget: halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú között, és ezeket mutassák térben is,
  • - jól ismert dalokat, mondókákat ismerjenek fel ritmusukról, dallamukról,
  • - ismerjenek ritmushangszereket, ezeket szólaltassák meg, hangjukat ismerjék fel,
  • - mozgást, körjátékot, egyszerű táncot örömmel egyöntetűen, esztétikusan végezzenek,
  • - ismerjenek néhány alkalmi, ünnepi dalt,
  • - ismerjék és nevezzék meg a környezetükben előforduló zajokat, zörejeket, egymás hangját,
  • - vegyenek részt szívesen a zenei játékokban, kezdeményezzék bátran maguktól is.

6.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Érzelmi nevelésünk fontos eszköze a vizuális tevékenységek felhasználása, mert érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, a gyermek személyiségének megnyilatkoztatása. Kiemelt nevelési területünk szempontjából az érzelmek kifejezésre juttatása miatt fontos a gyermek ábrázoló készségének fejlesztése. Az alkotás közben megélt öröm, siker oldja a benne lévő feszültséget, önbizalma nő, önértékelése reálissá válik, ezáltal segíti a lelki harmónia kialakulását. Társas kapcsolataiban fejlődik az egymásra figyelés, az együttműködés, a konfliktuskezelés és az empátia képessége, ezért már az óvodába lépéstől folyamatosak és rendszeresek ezek a tevékenységek, így juttatva el a gyermeket az egyszerű firkától a kreatív, önálló alkotó munkáig.

Cél:
  • - a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése,
  • - kézügyességük fejlesztésével, a tér, forma, szín képzetének gazdagításával és a szép iránti nyitottságukkal az esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása.
Feladat:
  • - az egész nap folyamán biztosítjuk az alkotáshoz szükséges feltételeket: elegendő idő, hely, eszköz,
  • - elősegítjük a gyermekek sikerélményhez jutását, az alkotás örömének átélését a differenciált segítségnyújtással, fejlesztéssel,
  • - a különböző anyagok használatával változatos észlelési- és érzékelési tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket,
  • - fejlesztjük az alkotáshoz szükséges készségeket (finommotorika, a kinesztetikus észlelés, térpercepció, kreativitás, stb.),
  • - alkotásra, önkifejezésre buzdítjuk őket,
  • - környezetüket esztétikusan alakítjuk körülöttük, így formálva a szép iránti igényüket,
  • - olyan élményeket biztosítunk számukra, melyek megmozgatják fantáziájukat, beindítják a képi kifejezésmódot,
  • - különböző és változatos technikákkal ismertetjük meg őket.
Tartalom:
  • - ismerkedés a legkülönfélébb anyagokkal,
  • - a természetben található anyagok begyűjtése, használata (dekoráció, szemléltetés, barkácsolás),
  • - változatos technikák megismerése,
  • - a látott vizuális élmény feldolgozása a különböző ábrázolási technikák segítségével,
  • - a különböző fajtájú papírok megismerése közben megtapasztalják, mi mindenre lehet felhasználni (tépés, gyűrés, nyírás, hajtogatás, újrahasznosítás, stb.),
  • - a festés változatos formáival találkozik, mint pl.: az ujjfestés, tenyérfestés, ecsettel való festés, textilfestés, üvegfestés, stb.,
  • - térbeli alkotások létrehozása változatos anyagokból (építőkocka, homok, hó, gyurma, agyag, termések, természet kincsei, stb.),
  • - népi kismesterségekkel való ismerkedés (gyöngyfűzés, szövés, fonás, varrás, agyagozás, nemezelés, csuhé, gyékény, szalmatárgyak készítése),
  • - kézművesség különböző anyagokkal, eszközökkel (formalyukasztó, dekupázs ragasztó, dobozok, természet adta kincsek, stb.); felhasználásuk többféle is lehet, mint pl.: játékeszköz, díszlet, hangszer, stb.
  • - ismerkedés a külső környezet esztétikájával, műalkotásokkal, népművészeti tárgyakkal.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
  • - a gyermek a megtapasztalt alkotás örömével szívesen, jókedvvel tevékenykedik, kialakul benne egy sajátságos képi kifejezésmód,
  • - kialakul a finom kézmozgás képessége, így az összes vizuális eszközt önállóan, megfelelően használja,
  • - ismeri a különböző technikákat, és azokat fel is használja az elképzeléseinek megvalósításakor,
  • - emberábrázolásában megjelennek az apróbb részletek, és az egyszerűbb mozgásábrázolás is,
  • - megjelenik egy fejlettebb ábrázolási forma, melynek megnyilvánulásai a tér használata, a részletek kidolgozottsága, a szín és formaábrázolás változatossága, a mozgás megjelenítése,
  • - szívesen, kreatívan, bátran építenek változatos és sokféle eszközzel,
  • - mintázásnál is kialakul egy fejlettebb díszítő- és formavilág.

6.5. Mozgás

A gyermek egész személyiségének tudatos, komplex fejlesztése megvalósítható a játékos, felszabadult, örömteli mozgás révén. Az óvodai nevelésben az érzelem és a mozgás kapcsolata sok tekintetben észlelhető. A gyermek mozgása egy természetes belső ingerből induló cselekvés sorozat, amit átszőnek az érzelmek, ami ebben az életszakaszban igencsak meghatározó. Óvodáskorban jelenik meg a teljesítmény igénye: „meg tudom csinálni”. Ehhez az kell, hogy a gyermeknek megfelelő idő, tér, mozgásforma álljon a rendelkezésére a gyakorláshoz. A siker előmozdítja a gyermek újabb és újabb próbálkozását, ez egyre nehezebb és összetettebb mozgásra sarkalja őt, ezáltal nemcsak a motoros képességei, hanem pozitív énképe is fejlődik. Mivel a gyermeket nem csak siker éri, hanem kudarc is - ami feszültséget kelt benne -, idővel megtanulja érzelmeit szabályozni is. Társas kapcsolataiban megjelenik a szabálykövető társas viselkedés, az együttműködés és az egymásra figyelés. A kielégítő mozgás intellektuális szempontból is fontos, hiszen a mozgás és az idegrendszer érése szorosan fonódik össze. Ezért a nap folyamán sok és változatos játékos mozgáslehetőségeket biztosítunk. Ezek a tevékenységek az aktív nagymozgásoktól a finommotoros manipulációig mindent magába foglalnak.

Cél:
  • - a gyermek természetes mozgásigényének kielégítése, fenntartása,
  • - a mindennapos mozgás megszerettetésével a fizikailag aktív életvitel magatartásmintáinak kialakítása, s ezáltal az egészséges életmód megalapozása,
  • - pszichomotoros készségek, képességek kialakítása, formálása, fejlesztése,
  • - az életkornak megfelelő edzettség elérése, a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása,
  • - a komplex testmozgások gyakorlásával a személyiség pozitív fejlődése (pl.: énkép, együttműködés, problémamegoldó gondolkodás).
Feladat:
  • - a gyermek mozgáskészségeinek megfigyelése, a további differenciált feladatok meghatározása, szem előtt tartva azt, hogy az a gyermek számára kihívás és egyben sikerélmény is legyen, ami olyan érzést vált ki benne, ami a későbbiekben aktív részvételre ösztönzi,
  • - a gyermek természetes mozgásigényeire támaszkodó sokszínű, örömteli mozgásos játékok feltételeinek megteremtése, megszervezése (spontán, szabad játék, irányított mozgásos tevékenységek),
  • - a biztonságos, változatos eszközök, és a bőséges gyakorlásra szánt idő biztosítása,
  • - a rendszeres mozgásos játékok alkalmazása során fejlesztjük a kondicionális
  • képességeket: az erőt, az állóképességet és a gyorsaságot; ezáltal fejlődik izomzatuk, ami hozzájárul a helyes testtartáshoz, és a harmonikus mozgásforma kialakulásához,
  • - fejlődik légző- és keringő rendszerük, erősödik csontozatuk, ami elősegíti szervezetük egészséges fejlődését,
  • - a fokozatosság elvét betartva a mozgásos tevékenységek gyakorlása közben fejlődik a gyermek koordinációs képessége: a testkoordináció, az egyensúlyérzékelés és az ügyesség,
  • - fejlesztjük hajlékonyságukat, rugalmasságukat és ízületi mozgékonyságukat,
  • - elősegítjük a szenzomotoros képességek érését,
  • - fejlesztjük a finommotorikát,
  • - biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását,
  • - bővítjük a testükkel kapcsolatos ismereteiket, ezáltal elősegítjük a testséma alakulását, növeljük önbizalmukat és önértékelésüket,
  • - megtanulják a játékok során átélt érzelmeiket kezelni, ezáltal nő az önfegyelmük és pozitív énképük,
  • - a közös élmény meghatározza társas kapcsolataikat, fejlődik az egymáshoz való alkalmazkodásuk, együttműködő képességük,
  • - verbális szókincs és memória fejlesztés,
  • - minél több időt töltünk a szabad levegőn.

Tartalom:

  • - szabad, spontán mozgás,
  • - szervezett mozgás (mindennapos testnevelés és testnevelés foglalkozás)
1. Szabad, spontán mozgás

A gyermekek szabadon választhatnak mozgásra inspiráló tevékenységeket. A pedagógusok tudatosan előkészített eszközöket biztosítanak annak érdekében, hogy a gyermekek szívesen, kötöttségek nélkül, de a szabályokat betartva, bátran örömmel mozogjanak, érezzék meg saját lehetőségeiket, és mérjék fel korlátaikat.

Helyszínek:

Az óvoda udvarán lehetőség nyílik a mozgásos tevékenységek, játékok, sokszínű gyakorlására. Változatos eszközök használata közben (labda, karika, ugráló kötél, mászóka, stb.) spontán módon érik a gyerekeket a kedvező hatások. A szervezett tevékenységekben megtanult játékokat maguk is kezdeményezhetik, a begyakorolt mozgásformákat alkalmazzák. A jó levegő és mozgás biztosítja a gyermekek szervezetének egészséges fejlődését. 2014-től udvarunk egy műfüves multifunkciós pályával is bővült. Nyáron biztosítjuk a napfürdőzést és a pancsolást. Kerületünkben számos játszótér létesült, amit csoportjaink örömmel használnak. Gyakran kirándulunk az óvodánk közelében található Farkas erdőbe.

A csoportszobákban a biztonság feltételeinek megteremtése az elsődleges. Lehetőségünk van a kisebb tornaeszközök és a mozgáskotta használatára.

2. Szervezett mozgás (mindennapos testnevelés és testnevelés foglalkozás)

A mindennapos testnevelés és a testnevelés foglalkozás anyagát meghatározzák célkitűzéseink és feladataink. Ezeket az óvodapedagógus által tudatosan tervezett, szervezett kötelező tevékenységeket a gyerekek fejlettségéhez igazodva dolgozzuk ki. Az éves terv anyagának felépítésénél figyelembe vesszük az egyre bővülő mozgásformákat és a gyerekek fokozatos fizikai terhelését. A foglalkozásokat sokszínű, játékos, örömteli mozgásos játékok alkotják.

Mindennapos testnevelés

Napirendünkben megjelenő 5-10 perces átmozgató, frissítő tevékenység. Anyagát egy-egy gimnasztikai gyakorlat és mozgásos játékok alkotják, ami illeszkedik a testnevelés foglalkozás feladataihoz és elősegíti sikeres megvalósításukat.

Testnevelés foglalkozás

A gyermekek kötött, szervezett keretek között végzett játékos, mozgásos tevékenysége. Hetente 1x, illetve a gyerekek fejlettségéhez igazodva 2x van jelen.

Anyaga:

  • - nagymozgások fejlesztése: járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés,
  • - egyensúlygyakorlatok,
  • - finommotorika fejlesztésére irányuló gyakorlatok,
  • - koordinációs gyakorlatok: szem-kéz, szem-láb, szem- kéz- láb gyakorlatok,
  • - testséma fejlesztés: testrészek ismerete, funkciója, személyi zónák alakítása
  • - térpercepció fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

  • - az örömmel végzett, sikerélményekben gazdag mozgásos élmények által a gyermek szeret mozogni, biztonsággal használja a begyakorolt mozgásmintákat, és alkalmazza más helyzetekben is,
  • - fejlődik állóképessége, teljesítőképessége, hajlékonysága, és mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé válik,
  • - fejlődnek érzelmi, akarati képességei (pl.: kitartás, koncentráció, szabálytudat, a sikert és a kudarcot kiváltó érzelmek kezelése),
  • - mozgása megfelelő ritmusúvá válik, cselekvőképessége gyorsul, tud mozgás közben irányt változtatni,
  • - fejlődik tér- és időérzékelésük,
  • - tud ütemtartással járni,
  • - képes összezárt páros lábbal és egy lábon ugrálni folyamatosan legalább 10x,
  • - változott körülmények között is tudja a nagymozgásokat alkalmazni,
  • - fejlődik koordinációs képessége, megjelenik a szem- kéz- láb együttes koordinálása,
  • - tud változott körülmények között egyensúlyozni,
  • - helyesen használja a tornaszereket, eszközöket,
  • - társaival egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyeket játszik,
  • - megérti a mozgással kapcsolatos vezényszavakat,
  • - tud együttműködni, és a balesetek elkerülése érdekében egymásra figyelni.

6.6. A külső világ tevékeny megismerése

6.6.1. A természeti és a társadalmi környezet megismerése

A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Ahhoz, hogy az emberekben megmaradjon a természet iránti érdeklődés, szeretet, elsősorban tudatukat kell formálni, ezért a természetszerető ember személyiségjegyeinek kialakítását már óvodás korban kell elkezdenünk. Ekkor kezdi a gyermek igazán felfedezni a világot. Mindent tudni szeretne, kíváncsisága révén ismeretei bővülnek. Az óvodás gyermek ahhoz kötődik a legjobban, ami neki kedves, ezért fontos megismertetni és megszerettetni vele a szűkebb, és a tágabb környezetében levő világot.

Cél:
  • - sokoldalú, odafigyelő nevelőmunkánk során megalapozódjon a gyermekekben az igény, hogy a természeti-társadalmi környezet szebbé, jobbá tételének aktív részese legyen,
  • - óvodásaink minél többet tudjanak meg környezetükről, óvják értékeiket és így kellő tájékozottságot szerezzenek környezetük védelmének fontosságát illetően,
  • - alakuljon ki a gyermekekben a természet szeretete, óvása, védése iránti igény, váljanak környezetbarát felnőttekké.
Feladat:
  • - a gyermek közvetlen környezetében levő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése,
  • - a természeti és a társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása,
  • - a helyi sajátosságok felhasználásával az élő és az élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása,
  • - szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, készségek, képességek
  • fejlesztése, melyek szükségesek a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus együttéléshez,
  • - a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával, vízzel való takarékoskodás),
  • - a környezetvédelem jeles napjainak megismertetésével, megünneplésével pozitív érzelmeket alakítsunk ki a gyermekekben, melyek segítik személyiségfejlődésüket,
  • - a családi kultúra értékeinek védelme, szeretete,
  • - lehetőség szerint múzeum-pedagógiai foglalkozások szervezése.
Tartalom:

Emberi környezet:

  • - a család élete, családtagok, személyi adatok,
  • - foglalkozások, életmód, a szülőföld, az itt élő emberek hagyományai.

Az óvoda és környezete:

  • - a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége,
  • - az óvoda épülete,
  • - közintézmények a környéken, (pl. posta, zöldséges, pékség, virágbolt, piac),
  • - közlekedési eszközök, a közlekedés szabályai.

Természeti környezet:

  • - az élettelen természet változásai (időjárás, évszakok, napok, napszakok sorrendje),
  • - a növények neve, tulajdonságai, élőhelyük, életfeltételeik, alapvető gondozásuk,
  • - az állatok neve, tulajdonságaik, életmódjuk, hasznuk, alapvető gondozásuk,
  • - az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervei, azok funkciói,
  • - természetvédelmi teendők, tevékenységek az udvaron és a közeli Farkas-erdőben.

Környezetvédelem:

  • - szelektív hulladékgyűjtés,
  • - Állatok világnapja (okt. 04.) - hozzá kapcsolódó programok, védett állatok megismertetése,
  • - Víz világnapja (márc. 22.) - a víz értékének tudatosítása, a vízzel való takarékosságra nevelés,
  • - Föld napja (ápr. 22.) - virágok ültetése az óvoda udvarán,
  • - Madarak és fák napja (máj. 10.) - kirándulások szervezése.

Az óvodai életben számtalan lehetőség kínálkozik a környezetvédelmi nevelésre. A séták, a kirándulások alkalmat nyújtanak arra, hogy a gyermekek megbarátkozzanak a természettel, de arra is, hogyan kell a természetben viselkedniük.

Az óvodában töltött 3-4 év során megtanulják, hogy nem dobálják szét a papírt és más hulladékot az erdőben elfogyasztott tízórai után, hanem a magunkkal vitt szatyorba gyűjtik, majd alkalom adtán a szemétgyűjtőbe dobják.

Már kiscsoporttól kezdve azt is megszokják, hogy a papírszalvétát nem dobjuk az ételmaradék közé.

Tavasszal a virágzó fák, bokrok, a csodálatosan pompázó virágok, mind csábítóan hatnak a gyerekekre. Szeretnék őket letörni, leszakítani, hogy magukkal vihessék őket. Meg kell velük értetnünk, hogy ha mindannyian haza szeretnénk vinni egy csöppnyit a természetből, akkor legközelebb nem lenne miben gyönyörködnünk, a virágok pedig elhervadnak, mire hazaérünk.

A környezet védelmére nevelünk azzal is, ha arra szoktatjuk a gyermekeket, hogy takarékoskodjanak a vízzel. Feleslegesen ne folyjon, mert a tiszta, iható víz nagyon fontos számunkra. A Víz világnapja alkalmából részletesebben is foglalkozunk a témával. Milyen a tiszta iható víz? Miért kell vigyáznunk a tisztaságára? Melyek a vízben élő állatok, növények?

A Föld napján virágpalántákat ültetünk az óvoda udvarán, hogy ezzel is szebbé tegyük környezetünket. Ezeket aztán folyamatosan ápoljuk, figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Fejlett nagycsoportosokkal már a Földről, mint bolygóról is kezdeményezünk beszélgetést, sőt a Planetáriumba is ellátogatunk.

A Madarak és fák napjára képeket gyűjtünk madarakról, növényekről. Felelevenítjük smereteinket a megismert növényekről, állatokról és elmondjuk a róluk tanult verseket.

Az Állatok világnapja keretében az Állatkertbe látogathatnak a csoportok, vagy a közeli REX Kutyaotthonba, ahol a kutyusokon kívül háziállatok is vannak.

6.6.2. A környezet mennyiségi és formai viszonyainak feltárása

A játék során a gyermek számára minél több lehetőséget biztosítunk a környező valóság formai és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A gyermek a tapasztalatokon keresztül ismeretekhez jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Aktív cselekvőként először saját testével érzékelje, tapasztalja meg a matematikai problémát. A fokozatosság elvét követve a csoportban előforduló játékokkal, használati tárgyakkal, majd speciális eszközökkel képezzük le ugyanazt a matematikai tartalmat.

Cél:
  • - a környező világ megismerése során a matematikai tartalmú tapasztalatoknak és ismereteknek a megalapozása,
  • - a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb tárgyi környezet mennyiségi, formai és térbeli viszonyainak megtapasztalása,
  • - a szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése.
Feladat:
  • - a matematikai jellegű tapasztalatszerzés lehetőségeivel hozzásegítjük a gyermeket ahhoz, hogy elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, és megismerkedjen a térbeli és síkbeli viszonyokkal, irányokkal,
  • - a környező világ formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzés
  • során elősegítjük a logikus problémamegoldó gondolkodás fejlődését szemléletes-cselekvő formában,
  • - segítjük a gyermeket a mindennapi életével kapcsolatos ok-okozati összefüggések megfogalmazásában,
  • - változatos tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítunk a különböző kiterjedésekkel, relációkkal, mennyiségekkel, és ezek változásaival kapcsolatban,
  • - hozzásegítjük a gyermeket a specifikus szókincs kialakításához, megértéséhez, és annak aktív használatához.
Tartalma:

1. Halmazok:

  • - keletkeztetése,
  • - képzése
  • - összehasonlítása tulajdonság szerint,
  • - szétválogatása, bontása részhalmazokra,
  • - elemeinek sorba rendezése,
  • - összemérése becsléssel, párosítással,

2. Mennyiségek összemérése:

  • - magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség,
  • - tömeg,
  • - űrtartalom,
  • - terület, kerület alapján,
  • - számfogalom megalapozása,
  • - tapasztalatok a darabszám változásairól (több, kevesebb, ugyanannyi létrehozása; hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés),
  • - kis számok összkép alapján,
  • - sorszámok, elemek helyének meghatározása, ritmikus sorminták kialakítása.

3. Tapasztalatok a geometria körében:

  • - építések, alkotások: szabadon, másolással, egy vagy több feltétel megadásával,
  • - ismerkedés a térbeli és a síkbeli alakzatokkal,
  • - tevékenységek tükörrel: mozgás tükör előtt; szimmetrikus alakzatok keresése, előállítása,
  • - tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban, irányok.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
  • - a gyermekek kifejezik a matematikai jellegű helyzetekről, problémákról megfogalmazott gondolataikat, fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk,
  • - felismerik és szóban megfogalmazzák az azonosságokat és különbségeket,
  • - értik és helyesen használják az alapvető mennyiséget és minőséget kifejező relációszavakat,
  • - képesek különböző kiterjedéseket és mennyiségeket összemérni, megállapítják a mérés eredményét,
  • - 10-es számkörben kialakult számfogalommal rendelkeznek,
  • - térben és síkban képesek minta utáni másolásra,
  • - felismerik az azonos és a tükörkép különbségét,
  • - megneveznek térbeli testeket és síkidomokat,
  • - tájékozódnak térben és síkban, használják a jobbra, balra irányokat, illetve a térbeli elhelyezkedést jelölő névutókat,
  • - képesek a matematikai problémákat koruknak megfelelően értelmezni, megoldani, szóban megfogalmazni,
  • - a gondolkodás fejlődésével képessé válnak a logikus gondolkodásra, mely megalapozza az elvont fogalmi gondolkodás kialakulását.

6.7.Munka jellegű tevékenységek

A munka jellegű tevékenységeket a gyermekek természetes élethelyzetekben nap, mint nap gyakorolják. A játékos, utánzó munkavégzés közben ismerkednek közvetlen környezetükkel, az őket körülvevő tárgyi világgal. Fontos vizuális, mozgásos, tapintásos információkat szereznek, így egyre önállóbbá vállnak. A tevékenységek formai és tartalmi változásai egyre magasabb fokú együttműködést igényelnek, így fejlődik társas kapcsolatuk is. Az egymásért, a csoportért végzett munka közben átélik a munkájuk szükségességét, így megerősödik bennük a munka megbecsülése, önmaga és mások elismerése, ezáltal tevékenységük örömtelivé válik. Kialakul bennük a felelősségérzet, a kötelességtudat. Megtanulják a munkaeszközök használatát, esztétikai ismeretekre tesznek szert.

Cél: a gyermekek azon személyiségvonásainak, képességeinek alakítása, fejlesztése, amelyek során

  • - kialakul a szívesen és örömmel vállalt aktív, önmagáért és a közösségért végzett tevékenykedés,
  • - erősödik a közösségi kapcsolat, alakul a saját és mások elismerésének képessége,
  • - kialakul az elvégzett munka megbecsülése és a kötelességteljesítés,
  • - fejlődik a reális önértékelés.
Feladat:
  • - a bensőséges, nyugodt légkör kialakítása során kellő időt biztosítunk arra, hogy a gyermek saját tempójában gyakorolhassa a tevékenységet,
  • - lehetőséget nyújtunk a változatos munkaalkalmakra, és ügyelünk a fokozatosság betartására,
  • - eljuttatjuk a gyermeket a munkavégzéssel kapcsolatos jártasságokhoz, készségekhez,
  • - alakítjuk és fejlesztjük a gyerekek azon tulajdonságait, melyek a helyes munkavégzéshez szükségesek, mint például: önállóság, kitartás, felelősségvállalás,
  • - ügyelünk arra, hogy a munka sose legyen kényszer, a gyermek örömmel vegyen részt benne, ezért folyamatosan konkrétan, reálisan értékeljük,
  • - lehetőség szerint, a gyerekek fejlettségétől függően bevonjuk őket tevékenységeinkbe, miközben példát mutatunk a munkához való viszonyunkban és munkatársainkkal való együttműködésünkben, ezzel elősegítjük a megfelelő attitűd kialakulását,
  • - óvjuk a gyermekek egészségét, biztonságát a tevékenységek körültekintő tervezésével, szervezésével, és a megfelelő munkaeszközök megválasztásával,
  • - bevonjuk a szülőket óvodai életünk közös munkatevékenységeibe, és arra ösztönözzük őket, hogy gyermekeiket otthon is vonják be a családi munkaalkalmakba, legyen az közös élmény, melyben erősödik a szülő-gyermek érzelmi kapcsolat.

Tartalom:

Önkiszolgáló tevékenység

A gyermek önkiszolgáló munkája összefonódik az egészséges életmódra nevelés gondozási teendőivel. A gyakorlásra szánt idő biztosításával, a munkaeszközök megismertetésével, a munkafolyamatok megtanításával a gyermekek alkalmassá válnak az önálló munkavégzésre.

A közösségért végzett tevékenységek

1. Mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák:

  • - a személyes környezet rendjének megőrzése, a játékok folyamatos rendben tartása, esztétikus elhelyezése a csoportszobában,
  • - a terem átrendezésével kapcsolatos teendők (ágyazás, kisméretű bútorok mozgatása, dekoráció készítése és elhelyezése),
  • - kertrendezés, növénygondozás,
  • - állatgondozás,
  • - udvari játékok rendezése,
  • - környezetünk tisztántartása,
  • - egyéni megbízatások,
  • - segítségnyújtás a felnőtteknek (gyümölcstisztítás, festékes edények kimosása, stb.).

 

2. Naposi munka

A naposi rendszer fokozatos bevezetése során nő mind a feladat, mind az időtartam a gyermekek fejlettségéhez mérten. A pedagógusnak mindig szem előtt kell tartania, hogy a munka miatt a játékidő csak kis mértékben rövidüljön.

A naposi rendszer bevezetése

  • - a naposok kiválasztása: a naposi táblára került jel és a napos kötény használata a gyermekeket motiválja arra, hogy kezdetben örömmel, önként vállalják el a feladatot,
  • - először a naposok terítik a terítőt, kikészítik a kisebb, étkezésnél használt tárgyakat (szalvétatartó, szalvétakidobó tál, stb.),
  • - későbbiekben szétosztják az étkezéshez szükséges evőeszközöket,
  • - figyelemmel kísérik a naposságban soron következőt,
  • - az asztalon az eszközöket esztétikusan helyezik el, ügyelnek az oldaliságra,
  • - folyadékot töltenek, segítenek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény),
  • - közreműködnek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában és összeszedésében.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Önkiszolgálás:

  • - önállóan, megfelelő tempóban öltözködnek, tudnak gombolni és kötni,
  • - önállóan hajtogatják össze a ruhájukat, szekrényük rendjére ügyelnek,
  • - a testápolással kapcsolatos teendőket önállóan, szükség szerint végzik, tisztálkodó eszközeiket rendeltetésszerűen használják, és tisztán tartják,
  • - vigyáznak a mosdó rendjére, rendbetételében szükség szerint segítenek,
  • - étkezésnél használják a kést is, és az illemszabályoknak megfelelően étkeznek,
  • - környezetük esztétikus megjelenésére ügyelnek.

 

A közösségért végzett munka:

  • - a csoportszoba játékait rendben tartják és esztétikusan elrendezik,
  • - részt vehetnek a babaszoba, konyha takarításában, a babaruhák kimosásában, a babák megfürdetésében, a konyhai eszközök elmosogatásában, a polcok letörlésében,
  • - szükség szerint segítsenek ágyazásban, bútorok, tornaszerek mozgatásában,
  • - az udvaron segítenek a játékok és egyéb tárgyak kikészítésében, helyre tételében,
  • - figyelnek környezetük tisztaságára, a szemetet a szeméttárolóba dobják,
  • - az óvoda szertárában, könyvtárában segítenek az eszközök, könyvek elhelyezésében,
  • - naposi feladataikat teljes önállósággal, pontosan és esztétikusan végzik: terítés, hajtogatás, asztaltörlés, folyadékosztás, seprés, stb.,
  • - közreműködnek a foglalkozások eszközeinek szétosztásában és rendezésében,
  • - szükség szerint segítséget nyújtanak kisebb társaiknak,
  • - alkalomszerűen végeznek munkát a növényápolásban, kertrendezésben, állatgondozásban (locsolás, ültetés, gazolás, gereblyézés, söprés, etetés, stb.)

6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. „A fenntartható fejlődés pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat.” ( Havas Péter)

A tágabb és a szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton való megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek szeresse és tisztelje környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. A fejlesztés elsődleges célja: a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség hármas egységére helyezni a hangsúlyt. A nevelésnek és a fejlesztésnek vertikálisan és horizontálisan is együtt kell haladnia, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Az óvodapedagógus holisztikus szemlélete segíti a reális kép kialakítását a rá bízott gyermekekről, ezáltal a differenciált bánásmód hatékonyabbá tehető.

Az óvodai tanulás formái:
  • - utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás,
  • - spontán játékos tapasztalatszerzés,
  • - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
  • - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,
  • - gyakorlati probléma- és feladatmegoldás,
  • - az óvodapedagógus által kezdeményezett játékos, sokszínű, cselekvésre és gondolkodásra ösztönző foglalkozások.
Cél:
  • - motivált állapot létrehozása, melyben a gyermek belső késztetése találkozik a környezet késztetésével,
  • - a gyermeki felfedezés örömének, a tanulás szabadságának a biztosítása,
  • - a gyermekben - tudatosítva sikereit - a tanulás motiváltságának fenntartása,
  • - a pszichikus funkciók fejlesztésével az alapkulturtechnikák elsajátítása,
  • - az óvoda-iskola átmenet minél zökkenő mentesebbé tétele.
Feladat:
  • - az óvodapedagógus gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról,
  • - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nyilvántartása, fejlődésük differenciált segítése,
  • - az óvodai kompetenciaterületek fejlesztése (szövegértés, szövegalkotás, mozgásfejlesztés, szociális és életviteli, matematikai, stb.)
  • - a szülők rendszeres tájékoztatása,
  • - az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú, változatos módszerekkel történő közvetítése, szakszerű megtervezése,
  • - az óvodapedagógus értékelje a gyermekek előrehaladását, erőfeszítéseit,
  • - működjön együtt kollégáival és más szakemberekkel,
  • - a közösség által elfogadott értékrend szerint közvetítse a tudástartalmakat,
  • - a gyermekek előzetes ismereteinek feltárása, tévedések kijavítása, tudásuk rendszerezése,
  • - együttműködő (kooperatív), feladathoz illeszkedő tanulási technikák alkalmazása,
  • - tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása- szociokulturális háttér megismerése.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
  • - érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, vizuális és akusztikus differenciálás, téri tájékozottság, téri mozgásfejlettség, testséma kialakulása)
  • - a gyermekre jellemző a nyitottság, az érdeklődés,
  • - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés,
  • - megnő a megőrzés időtartama,
  • - megjelenik a szándékos figyelem,
  • - nő a figyelem tartama, terjedelme, könnyebb a megosztása és átvitele,
  • - kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás,
  • - a gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,
  • - képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre,
  • - készen áll az iskolai életre, várja azt.

7. Az óvoda hagyományos ünnepei

Óvodánk belső hagyományai a visszatérő, közösen elfogadott szokásokra épülnek. Vannak olyan ünnepek, amelyek az egész óvoda egységében szerveződnek, de olyanok is, amelyek a csoportok sajátos arculatát tükrözik. Ezek az események érzelemgazdagító, közösségformáló hatása erősíti az egyén, a csoport és a „mi óvodánk” viszonyát, amely segíti az összetartozásból fakadó biztonság érzését. Fontos szempont, hogy a gyermekek ünnepeinket örömmel éljék át, ezért kerüljük a túlságosan beszabályozott kereteket. A külső jelképek szerepe mellett hangsúlyt kap a valódi érzelem, ami átjárja a készülődést és magát az ünnepnapot is. Velük együtt éljük meg a titkokat, a hangulatot, az áhítatot. Néphagyományaink értékeinek átörökítését játékos tevékenységekbe illesztjük bele, ami gazdagítja személyiségüket és megalapozza a később kialakuló nemzetünk iránti tiszteletet, szeretetet.

Óvodánkban az ünnepekkel kapcsolatos ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan közvetítjük, tiszteletben tartva a gyermekek és a családok világnézeti meggyőződését.

Cél: Az érzelem-gazdag ünnepek átélésével a közösségi élet fejlesztése, és az ezekben rejlő személyiségfejlesztő hatások kihasználása.

Az óvodapedagógus feladata, szervezési elvek:

  • - szem előtt tartja az adott ünnep tartalmát és hagyományait,
  • - figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait, csoportja összetételét, fejlettségét,
  • - az ünnepi készülődés folyamatában biztosítja az érzelmi ráhangolódást, az örömteli várakozást,
  • - az ünnepekhez tartozó jellemző szimbólumokkal, tevékenységekkel, külső jegyekkel ismerteti meg a gyerekeket,
  • - a gyerekeket bevonva az általuk készített tárgyakkal fejezi ki az ünnep jellegét, például: közös tök faragás, ajándékkészítés, stb.,
  • - az ünnepet gazdagon szövi élményekkel, örömteli és hangulatos tevékenységekkel, amit komplex módon szervez meg,
  • - az ünnepi hangulat fényét emeli az ünnepi öltözet, vagy a ruhán viselt jelkép.

Hagyományos ünnepeink

Őszi ünnepkör

Almaszüret

Minden évben ősszel az óvoda apraja-nagyja elmegy almát szüretelni Pomázra. Almaszedés közben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. Ebből az élményből kiindulva projekt módon tervezzük meg az őszi gyümölcsök megismerésére, felhasználására, tartósítására irányuló tevékenységeket.

Töklámpás készítés

Az őszi ünnepkör hangulatos tevékenysége a tökfaragás. Ilyenkor minden csoport készít a gyermekekkel közösen egy ötletes, humoros, kedves töklámpást, amit óvodánk folyosójára helyezünk ki. A különleges fények meseszerűvé varázsolják óvodánkat. Minden évben végtelenül kreatív munkák készülnek, amelyben a közös alkotás öröme teszi ezt a tevékenységet élményszerűvé.

Téli ünnepkör

Advent

Az advent időszaka meghitt, várakozással teli események sorozata az óvodában. Ilyenkor minden csoport a saját szokásának megfelelően készülődik. Óvodánk gondnok bácsija fény palotává változtatja környezetünket és kellemes mézeskalács illat lengi be a folyosót. A jótékonysági süti vásárra szülő, pedagógus, gyerek egyaránt készül. Az ünnepély emelkedett hangulatát az óvó nénik karácsonyi koncertje adja.

Mikulás

A Mikulás érkezését megelőzi egy bábműsor, ami a várakozási időt teszi hangulatosabbá. Szokássá vált, hogy ezen a napon valamelyik ruhadarabunk piros. A délelőtt folyamán a várva-várt vendég minden csoportba megérkezik. A gyerekek énekkel, verssel köszöntik, és cserébe ajándékot kapnak tőle.

Karácsony

Ezen a napon minden csoport a saját hagyományai szerint ünnepel. Minden csoportnak van saját karácsonyfája, de egy közös fa is díszíti aulánkat, amit az ünneplőbe öltözött gyermekek és felnőttek egy közös énekléssel köszöntenek. Természetesen az ajándékok bontogatására és az együttjátszásra is sor kerül.

Farsang

A mulatság, maskarázás, télűzés napja. Ilyenkor minden csoportból a nevetés, jókedv, vidámság szűrődik ki.

Tavaszi ünnepkör

Nemzeti ünnepünk - március 15.

Életkornak megfelelő megemlékezés, tevékenység szervezése. Az ünnephez kapcsolódó játékok beillesztése a nap folyamán, például: „Adj király katonát”. Az 5-6 éves gyermekek tiszteletüket teszik a Petőfi szobornál.

Húsvét

A tavaszköszöntés napja. Húsvéti készülődés minden csoportban. Tojáskeresés az udvaron vagy a közeli kiserdőben, majd locsolkodás.

Anyák napja

Az édesanyák, nagymamák köszöntése. Az ünnep bensőséges hangulatát minden csoport saját szokásának megfelelően tartja. A változatos ünneplés egyik formája az, amikor az évzáró műsor utolsó részében a gyermekek édesanyjukkal szemben állva mondják el a titokban tanult verset, és adják át a meglepetés-ajándékukat. Mások egy rövid, megható műsorral kedveskednek, és vannak olyan csoportok is, melyek a köszöntés azon formáját választják, amikor a munkából gyermekéért jövő édesanyát várják egy meghitt ünnepi kuckóval. A gyermek énekszó kíséretében, anyukája kezét fogva hellyel kínálja Őt, majd szemébe tekintve mondja el a verset; megkínálja finomsággal, és átadja ajándékát. Bármelyik szervezési formát is választják pedagógusaink, az biztos, hogy ezen a napon könnyes szemek, megható pillanatok varázsa mélyíti a kisgyermekek és édesanyjuk kapcsolatát.

Évzáró ünnepség

A nevelési év végén rendezik meg csoportjaink évzáró ünnepségeiket, ami mindig összegzése az év közben megszerzett ismereteknek. Pedagógusaink ügyelnek arra, hogy az ünnepre való készülődés a gyermek számára sose legyen kényszer, ne legyen megerőltető, mindezt inkább örömteli játékként élje meg. A műsor játékos keretbe foglalt, az egész évben megtanult versekből, dalokból, dramatikus játékokból áll. Az összeállításnál figyelembe vesszük a gyerekek személyiségét, bevonjuk alkotó, kreatív tulajdonságaikat, így önbizalmuk nő, magabiztosabbá válnak, ezáltal érzelmi stabilitásuk megerősödik.

Gyermeknap

Mozgásos játékok szervezése az udvaron.

Nyári ünnepkör

Apák napja

Meghívott vendégünk produkciójával indul ez a vidám délután, majd az óvó nénik által felállított akadálypályákon kell végighaladni apukának és gyermekének. Természetesen ezen a napon az apukákat helyettesíthetik nagypapák és keresztapukák is. Ez az örömteli játék jó mulatság, és egyben egy fantasztikus közös élmény.

Év végi kirándulás

Év közben lehetőségeinkhez mérten többször is elmegyünk kisebb nagyobb programokra, kirándulásokra, de év végén minden csoport szervez magának egy egész napos nagy kirándulást. Ezek az alkalmak biztosítják számunkra azokat a közös élményeket, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak az érzelmekkel teli közösség formálásában.

8. Óvodai fejlesztésünk feltételrendszere

8.1. Személyi feltételek

Nevelőmunkánk hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele a gyermekeket körülvevő felnőtt közösség szervezeti kultúrája. Az egymást megértő, elfogadó, őszinte és támogató munkakapcsolatok a pozitív munkahelyi klíma kialakítását, és a közösség kohéziójának növelését célozzák. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának munkáját a közösen elfogadott értékrend alapján gyermekközpontú, támogató attitűd, magas szintű szakmai tudás, példamutató, etikus magatartás, szervezettség, felelősségvállalás, őszinte kommunikáció, és együttműködésen alapuló problémakezelés kell, hogy jellemezze.

Az óvodapedagógus:

  • - legfontosabb feladata a rá bízott gyermekközösség nevelésének-oktatásának irányítása, melyet a korszerű szaktudományos ismeretek, és széles körű módszertani eszköztár birtokában, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve tervez és valósít meg, majd értékel; munkájában felkészült és tudatos,
  • - megjelenése, viselkedése és kommunikációja kultúrát, igényességet és értéket közvetít, ezért a nevelő munka kulcsszereplőjeként arra kell törekednie, hogy követendő példát nyújtson a gyermekek számára,
  • - a gyermekek személyiségét pozitív visszajelzésekkel megerősíti, képességeinek fejlődését folyamatosan nyomon követi,
  • - támogató, motiváló módszerekkel pozitív irányban befolyásolja a közösség formálódását, bizalommal teli csoportlégkört teremt,
  • - elfogadó és befogadó magatartásával az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására és elfogadására ösztönzi a gyermekeket,
  • - nevelő-oktató munkájában szükség szerint használja az infokommunikációs eszközöket,
  • - a nevelő munka hatékonysága érdekében együttműködik váltótársával és a dajkával, - a szülőkkel, kollégákkal, szakemberekkel és egyéb partnerekkel konstruktív együttműködésre törekszik,
  • - betartja a gyermekekkel és családokkal kapcsolatos információkezelés etikai normáit,
  • - szerepvállalásával hozzájárul a nevelő testület sikereihez,
  • - szakmai fejlődése iránt elkötelezett.
A dajka:
  • - legfontosabb feladata a gyermekekkel kapcsolatos gondozási teendők ellátása: segítségnyújtás az öltözködésben, az étkezésben és a tisztálkodás során,
  • - tisztán és rendben tartja a gyermekeket körülvevő környezetet,
  • - az óvodapedagógus segítőjeként megjelenése, viselkedése, kommunikációja értékközvetítő, példamutató a gyermekek számára,
  • - a csoportjában dolgozó óvodapedagógusokkal együttműködve részt vesz a nevelő munka zavartalanságához szükséges támogató környezet megteremtésében,
  • - a gyermekekkel és a családokkal kapcsolatos információkat az etikai szabályok szerint, bizalmasan kezeli.

8.2. Tárgyi feltételek

Nevelő munkánk ellátásához a fejlődést elősegítő, ösztönző környezet megteremtése, s ehhez megfelelő tárgyi feltételek megléte szükséges. A tárgyi feltételek megteremtését a törvényi előírások kötelező eszköz-és felszerelés normatívája alapján biztosítjuk gyermekeink számára. Ezeket a meglévő eszközök folyamatos karbantartásával és - lehetőségeinkhez képest - bővítésével igyekszünk biztosítani.

Óvodánk épületének berendezése és udvarának kialakítása a gyermekek biztonságát, kényelmét, képességeinek fejlődését és egészségük megóvását szolgálja, figyelembe véve szükségleteiket, életkori sajátosságaikat, mozgásigényüket és testméreteiket. A csoportszobák hangulatát és arculatát - bizonyos kereteken belül - a benne dolgozó óvodapedagógusok sajátos profilja és ízlése teszi egyedivé. A csoportszobák, és a hozzájuk tartozó helyiségek tárgyi környezetének megteremtésekor lehetőség szerint előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült tárgyakat és játékeszközöket. A színek és formák harmonikus megválasztásával kialakított barátságos csoportszobák berendezésével a gyermekek esztétikai érzékét is formáljuk. A játékok, és a gyermekek által használt egyéb eszközök elhelyezésekor figyelmet fordítunk arra, hogy azokat óvodásaink kényelmesen és biztonságosan elérjék.

Óvodánk két tornaszobájának tornaeszközökkel való felszerelését folyamatosan gyarapítjuk. Az épület új szárnyában található tornaszoba a nagyothalló gyermekek tornatermi foglalkoztatását segítő indukciós hurokkal és a hozzá tartozó erősítővel van ellátva.

Az óvodai könyvtár könyvállományának és a szertár eszközeinek folyamatos bővítésére, korszerűsítésére törekszünk.

A gyermekek logopédiai és gyógypedagógiai mikro csoportos, vagy egyéni fejlesztése mindkét épületszárnyban külön foglalkoztató szobákban valósul meg.

Az intézményben dolgozó felnőttek részére nevelői szoba, két teakonyha, és két öltöző áll rendelkezésre.

8.3. Tervezés

A csoportnapló a nevelő-oktató munka dokumentuma, mely óvodánkban egységes formátumú. A pedagógiai folyamatok megtervezése, megvalósítása, és elemző, értékelő reflexiókkal ellátott írásbeli dokumentálása a csoportban dolgozó két óvodapedagógus feladata.

Heti rend

A heti rendben az óvodapedagógusok a gyermekek életkorához és fejlettségéhez igazított tevékenységi formákat jelenítik meg a hét napjaira elosztva. A tevékenységek megtervezését és megszervezését a pedagógiai szabadság lehetőségeivel élve, felelősséggel kell megvalósítani.

Napirend

A csoport napirendjét az óvodapedagógusok a gyermekek szükségleteihez és életkori sajátosságaihoz igazodva készítik el, s szükség szerint rugalmasan alkalmazkodnak hozzá. A napirendben meghatározott, egymást követő tevékenységek állandó ritmust alakítanak ki a gyermekekben, mely növeli biztonságérzetüket és segítséget nyújt számukra az idővel kapcsolatos tájékozódásban.

A csoport szokás-szabályrendszere

A csoport szokás- szabályrendszere a napirendhez illeszkedve tartalmazza a gondozási feladatokkal (öltözködés, étkezés, testápolás, pihenés), az érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi neveléssel, az anyanyelvi- és értelmi neveléssel, a játékkal, a munkával és a tevékenységekben megvalósuló tanulással kapcsolatos szokásokat és szabályokat az óvodapedagógus és dajka feladatainak megjelölésével. A szokás-szabályrendszert fél évenként értékeljük.

Különleges események

Ebben a tervben havi lebontásban jelöljük a csoport életével kapcsolatos eseményeket, és a hozzájuk kapcsolódó szervezési feladatokat.

Éves terv

Az éves terv elkészítése segíti az óvodapedagógusok tanév közbeni tervező munkáját, mely a tanulási-tapasztalatszerzési folyamat éves anyagát tartalmazza. Egyes elemeitől szükség szerint év közben eltérhetünk: kiegészíthetjük, vagy módosíthatjuk.

Tematikus terv

Az éves terv kisebb tanulási egységekre (4-6 hét) való lebontása. A tematikus egységekben való gondolkodás segíti a csoportban dolgozó két óvodapedagógus összehangolt tervező munkáját.

Heti terv

A heti terv tartalmazza a tevékenységekben megvalósuló tanulás adott hétre tervezett tevékenységi- és tapasztalatszerzési lehetőségeit az anyag és a feladat meghatározásával.

Befogadási terv

Befogadási tervet a kiscsoportos korú gyermekek befogadásakor, a tanév első két hónapjára készítenek az óvodapedagógusok. Ebben rögzítik a gyermekekkel és a családokkal való kapcsolat kialakításának lehetőségeit, valamint a gyermekek befogadásának és érzelmi biztonságának kialakítása érdekében tervezett pedagógiai intézkedéseket.

A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentációt a csoportnaplón kívül vezetjük.

Az óvónők a gyermekek képességeinek egyéni fejlődését az óvodába lépés pillanatától kezdve figyelemmel kísérik. Az eredményes fejlesztés alapja a reális helyzetkép kialakítása, melyet az óvodapedagógusok elsősorban megfigyelésekkel, szükség esetén mérésekkel ismernek meg. Az óvoda munkaközössége Kissné Takács Erika-Miskolcziné Borsos Anikó-Rákóczi Zoltánné: „Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára” című könyvsorozatának felhasználásával készítette el az Egyéni fejlődést nyomon követő lapokat, melyet nevelőtestületünk elfogadott. Az óvónők a megismerés adatainak elemzése alapján készítik el az Egyéni fejlesztési tervet, melyben a gyermekek kiemelkedő, és fejlesztendő területeinek megfogalmazásával határozzák meg a fejlesztés irányát. A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció megismerését a szülők évente kétszer aláírásukkal igazolják.

9. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése

Minden gyermeket egyedi, sajátos individuumnak tekintünk, függetlenül személyes adottságaitól, eltérő testi és pszichés szükségleteitől, nemzeti, etnikai és vallási hovatartozásától. Ennek alapján természetesnek vesszük és támogatjuk a másság elfogadását.

9.1. A sajátos nevelési igényű gyermek

9.1.1. A sajátos nevelési igény fogalma

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

9.1.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásának általános elvei óvodánkban

Nevelőtestületünk minden tagja elkötelezett a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására. A pedagógusok munkáját a pedagógus asszisztensek és a dajkák segítve támogatják. A befogadás a gyermek fejlődésének érdekében speciális szakember bevonásával valósítható meg.

A befogadó csoport kiválasztásakor az óvoda vezetője figyelembe veszi a csoport összetételét, valamint a gyermek sérülésének specifikumát és mértékét. A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, fejlődésének támogatása azonban nem jelenthet túlzott terhet a csoport többi gyermeke és a felnőttek számára.

Azokat a gyermekeket tudjuk befogadni, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján társaikkal együtt nevelhetőek, sem magukra, sem másokra nem jelentenek veszélyt, valamint képesek kommunikációs kapcsolatot létesíteni és fenntartani a felnőttekkel és társaikkal.

Cél:
  • - a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai közösségbe történő beillesztésének elősegítése,
  • - a fejlesztés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésével a gyermek életkorának és a sérülés mértékének megfelelő optimális fejlettségi szint elérése.
9.1.3. Az eredményes befogadás személyi feltételei:
  • - A szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján elkészíti a szakértői véleményt.
  • - A szülők a szakvélemény beszerzése után tájékoztatják az óvoda vezetőjét és az óvodapedagógusokat, valamint együttműködnek a gyermek fejlesztésében részt vevő szakemberekkel.
  • - A gyógypedagógus segít az óvodapedagógusoknak a pedagógiai diagnózis értelmezésében, együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat, segít az egyéni fejlesztési terv elkészítésében, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek alkalmazására, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, és kapcsolatot tart a szülővel a habilitáció és a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.
  • - Az intézmény fenntartója biztosítja az eredményes befogadáshoz szükséges tárgyi- környezeti és személyi feltételeket, valamint a speciális szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógust.
Az óvoda és az óvodapedagógusok feladatai:
  • - tájékozódás a gyermek állapotáról, családi környezetéről,
  • - a sérülés jellegének megfelelő továbbképzésen való részvétel, szakirodalom tanulmányozása,
  • - a csoportba járó gyermekek és szüleik felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására,
  • - a sérülés specifikumának megfelelő környezet kialakítása a megfelelő tárgyi feltételek és segédeszközök biztosításával,
  • - folyamatos kapcsolattartás a sajátos nevelési igényű gyermek szüleivel,
  • - az óvodapedagógusok együttműködése a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel,
  • - egyéni fejlesztési terv készítése, individuális módszerek és technikák alkalmazása speciális szakember bevonásával,
  • - a gyermek közösségbe való beilleszkedésének támogatása,
  • - a gyermek optimális fejlődésének elősegítése az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vételével,
  • - a nevelő munka során a differenciálás hangsúlyosabb megvalósítása,
  • - indokolt esetben a speciális segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés.
9.1.4. Az Óvodánk Alapító Okiratában meghatározott integráció területei:
  • - érzékszervi fogyatékos gyermekek,
  • - enyhe értelmi fogyatékos gyermekek,
  • - beszédfogyatékos gyermekek,
  • - autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek,
  • - egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek.
9.1.5. Sérülés specifikus feladataink a befogadás során
9.1.5.1. A látássérült gyermekek inkluzív nevelése

A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus:1) két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) közötti. A látássérült gyermekek a nevelés- oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók. Közülük óvodánk a személyi és tárgyi feltételeink alapján az alig látó és a gyengén látó gyermekeket fogadja be.

Feladataink:
  • - segítségnyújtás a közös játékban való részvételhez, a közösséghez való alkalmazkodásban és a viselkedési formák megtanulásában;
  • - kiemelten hangsúlyos az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, és a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása;
  • - folyamatosan figyelembe kell vennünk a gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait,
  • - különös tekintettel az adott szembetegségre.
Az alig látó gyermekek

Nevelésük a tapintó-halló életmódra való felkészítést célozza, de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. A látásukat praktikusan használó gyermekek fejlesztésének fő területei megegyeznek a gyengén látók nevelésének elveivel.

A gyengén látó gyermekek

Főleg látásuk útján tájékozódnak, de sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik. A gondolkodás és a beszéd fejlődését a környezet vizuális megismertetése jelentősen elősegíti.

A fejlesztés területei:
  • - látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben;
  • - nagymozgások fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság;
  • - térbeli tájékozódás a látás felhasználásával;
  • - finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése;
  • - látás-mozgáskoordináció fejlesztése a nagymozgások és a finommozgások esetében egyaránt.
9.1.5.2. A hallássérült gyermekek inkluzív nevelése

A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült - nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A beszédprodukcióban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy jelentősen sérül, emiatt korlátozott a fogalmi gondolkodás kialakulása, melynek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége.

A fejlesztés feladatai:

A súlyos fokban hallássérült – siket – gyermekek
  • - a verbális kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés;
  • - törekednünk kell a gyermek közölnivalójának, kommunikációs próbálkozásainak a megértésére;
  • - a kognitív funkciók fejlesztése;
  • - az érzelmi élet fejlesztése,
  • - alapvető önkiszolgálási szokások elsajátíttatása,
  • - aktív nyelvhasználat építése: beszédértés, szókincs, szájról olvasási készség fejlesztése, az érthető kiejtésre nevelés.
Az enyhe fokban hallássérült – nagyothalló - gyermekek

A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként speciális segítséggel indul meg.

Feladatunk a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó megerősítése, a beszédérthetőség folyamatos javítása.

Az eredményes fejlesztés feltétele a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, a beszédmegértést és a beszédprodukciót segítő eszközök használata, a támogató családi szociális háttér.

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermekek

Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik, melynek kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Fejleszthetőségük döntően függ a műtét időpontjától.

9.1.5.3. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek inkluzív nevelése

A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

9.1.5.4. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek inkluzív nevelése

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik.

Megnyilvánulási formái:
  • - az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje,
  • - a beszédszervek gyengesége,
  • - a beszédhangok tiszta ejtésének hiánya,
  • - a szegényes szókincs,
  • - a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiánya,
  • - grammatikai fejletlenség,
  • - utánzó képesség gyengesége.
A fejlesztés területei:
  • - anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztése,
  • - mozgás,
  • - vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése,
  • - grafomotoros fejlesztés.
9.1.5.5. Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek inkluzív nevelése

Az autizmus spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

Jellemzői:
  • - a társas viselkedés területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai,
  • - a beszéd szintjén károsodott kölcsönös kommunikáció,
  • - a rugalmas viselkedés hiánya,
  • - a szervezés és a kivitelezés képességének minőségi sérülése,
  • - az egyenetlen képességprofil.
Feladat:
  • - a gyermek kommunikációs, szociális és kognitív fejlesztése,
  • - az egyéni motiváció megteremtése,
  • - speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása,
  • - az óvodai környezet megfelelő kialakítása.

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A gyermek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

9.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási problémákkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, további személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás és az óvodai nevelés keretében valósítható meg.

A fejlesztésen a gyermek spontán érési folyamatához igazított, az életkori sajátosságokhoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtást értjük, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális és tárgyi feltételeket a környezetben.

Óvodai fejlesztő munkánk alapelvei:

A megfelelő, inger gazdag környezet biztosítására törekszünk, mely kihasználja a természetes gyermeki érdeklődést és tevékenységre ösztönöz. Az észlelési kategóriák és a problémamegoldó gondolkodás fejlődése szempontjából ez nélkülözhetetlen.

A fejlesztő foglalkozásokat rendszeresen, hetente többször kezdeményezzük, mert a fejlesztő hatás csak ennek függvényében jelentkezik.

A különböző nevelési területek komplexitására törekszünk, mert a fejlesztő foglalkozások akkor hatékonyak igazán, ha minden nevelési területen figyelmet fordítunk a gyermek képességeinek fejlesztésére.

A fejlesztés mindig a gyermek egyéni tempójához és fejlettségi szintjéhez igazodva történik, a feladatokat fokozatosan nehezítjük.

A fejlesztő foglalkozásokat játékba ágyazottan szervezzük, mert a játék és a feladat sikeres végrehajtása nagymértékben fokozza a motivációt.

Cél:
  • - a gyermek közösségbe való beilleszkedésének elősegítése,
  • - képességeinek fejlesztése a hátrányok kompenzálása érdekében,
  • - személyiségének sokoldalú fejlesztése.
Feladat:
  • - az elfogadó, szeretetteljes, a gyermek személyiségfejlődését elősegítő légkör biztosítása,
  • - együttműködés a gyermek fejlesztésében résztvevő speciális szakemberekkel,
  • - az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett részképességek fejlesztése, megerősítése,
  • - a gyermek magatartási problémáinak kezelése, szociális képességeinek fejlesztése,
  • - a motiváció növelése és az önbizalom fejlesztése a sikerélményhez juttatás segítségével, - a reális énkép kialakítása,
  • - folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel a fejlesztő munka hatékonyságával kapcsolatos információk átadásával.

9.3. A kiemelten tehetséges gyermekek nevelése

Kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetséggondozással kapcsolatos alapelveink:

Meggyőződésünk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, s ha a kiemelkedő képességeket idejében felfedezzük, és azokat tudatosan megerősítjük, hozzásegítjük a gyermekeket ahhoz, hogy a bennük rejlő lehetőségeket kibontakoztassák. Az óvodai nevelést a tehetséggondozás alapozó időszakának tekintjük, melynek során a tehetségfejlesztés megalapozása, az érzelmi hozzáállás kialakítása és a lehetőségek felkínálása a feladatunk. A tehetséges gyermek elsősorban óvodás, ezért a tehetséggondozás során a kiemelkedő képességein kívül életkori sajátosságainak megfelelően legfőképpen az általános pszichikus képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás) fejlesztésére törekszünk, mely megalapozza majd a speciális képességek fejlődését. Óvodánkban a tehetséges gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokon belül, differenciált feladatadással és a foglalkozások gazdagításával valósul meg.

Cél: 
  • - a tehetség ígéretes gyermekek felfedezése,
  • - kiemelkedő képességeik optimális alakítása,
  • - személyiségük komplex fejlesztése.

 

Feladat: 
  • - az elfogadó, szeretetteljes, a gyermek személyiségfejlődését elősegítő légkör biztosítása,
  • - változatos tevékenységek felkínálásával a gyermekek érdeklődési körének megismerése,
  • - a gyermekek megismerési, alkotási és speciális szükségleteinek kielégítése, az erős oldalak további fejlődésének elősegítése változatos tevékenységek felkínálásával,
  • - az egyéni képességeket figyelembe vevő képességfejlesztés a differenciálás és a gazdagítás/dúsítás módszerével,
  • - a gyermekek tehetséggel összefüggő gyenge oldalainak megsegítése (pszichomotoros és érzelmi-akarati fejletlenség), mely a tehetség kibontakozását akadályozza,
  • - a gyermek pozitív énképének alakítása,
  • - az élmény dús környezet biztosítása,
  • - kapcsolattartás a szülőkkel a gyermek tehetségének közös gondozása érdekében,
  • - a pedagógusok tehetséggondozó munkáját segítő továbbképzések megszervezése. 

9.4. A nemzetiségi, kisebbségi és migráns gyermekek nevelése

Az interkulturális nevelés alapelvei óvodánkban

Multikulturális szemlélet

A nemzetiségi, kisebbségi és az idegen anyaországokhoz tartozó gyermekek anyanyelve, kultúrája több vonatkozásban eltér egymásétól és a magyar sajátosságoktól. Nevelőtestületünkben a más kultúrák felé nyitott, azt elfogadó és annak értékeit hasznosítani

tudó nevelői szemlélet határozza meg pedagógiai munkánkat. Olyan pedagógiai környezet megteremtésére törekszünk, ahol a gyermekek megélhetik nemzetiségi és kisebbségi hovatartozásukat, valamint migránsként az anyanemzethez kapcsolódó identitásukat, és megtanulják elfogadni másokét is. A nemzetiségi, kisebbségi és migráns gyermekek anyanyelv- és hagyományápolása a szülő felelőssége.

A befogadás támogatása

Az egyéni bánásmód elvét érvényesítve fogadjuk be a gyermekeket a számukra idegen nyelvi- és szociális környezetbe. A magyar nyelv közvetítő nyelvként való használata elősegíti a gyermekek beilleszkedését és a tanulási folyamatokat. Életkori sajátosságaikhoz igazodva, játékosan és a differenciálás elvét követve segítjük őket a magyar nyelv elsajátításában, a társas kapcsolatok kialakításában, valamint az országunkhoz, nemzetünkhöz, kultúránkhoz való pozitív viszonyuk alakításában. Emellett segítőkész hozzáállással, türelmesen és következetesen ismertetjük meg őket az adott csoport szokás- és szabályrendszerével.

A környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás és az együttnevelés

A gyermekek alkalmazkodása az új környezethez akkor lehet eredményes, ha befogadásuk körülményei kedvezőek, melynek alapvető feltétele az elfogadó, érzelmileg biztonságot nyújtó, szeretetteljes, segítőkész attitűddel rendelkező óvodai felnőtt közösség. A közös programokon, változatos tevékenységekben való részvétel segíti egymás megismerését, a gyermekek beilleszkedését, és társas kapcsolatainak alakulását.

Cél: 
  • - a nemzetiségi, kisebbségi és migráns gyermekek befogadása, egymás különbözőségének kölcsönös elfogadtatása,
  • - a kulturális és a nyelvi sokszínűség értékeinek megtapasztaltatása a gyermekekkel,
  • - az idegen anyanyelvű gyermekek esetében a magyar, mint idegen nyelv játékos elsajátításának megkezdése. 
Feladat: 
  • - a gyermek kultúrájának, anyanyelvi szintjének megismerése (szükség szerint tolmács közreműködésével),
  • - elfogadó, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, segítőkész óvodai légkör megteremtése a gyermekekkel foglalkozó felnőttek modell értékű magatartásával,
  • - a gyermekek nemzetiségi és kisebbségi identitásának, valamint migránsként az anyaországhoz való tartozásának elismerése és támogatása az idegen kultúra óvodás gyermekek számára befogadható tartalmainak közvetítésével (dalok, mondókák, játékok, szokások, hagyományok, a tárgyi kultúra értékei),
  • - pozitív viszony alakítása a magyar kultúra óvodás gyermekek számára befogadható tartalmainak közvetítésével (dalok, mondókák, versek, mesék, játékok, szokások, hagyományok, a tárgyi kultúra értékei),
  • - a multikulturális sokszínűség értékeinek megtapasztaltatása,
  • - kapcsolattartás a nemzetiségi, kisebbségi és migráns gyermekek szüleivel (szükség esetén tolmács közreműködésével),
  • - az idegen anyanyelvű gyermekek esetében a magyar, mint idegen nyelv megismertetésének megkezdése, valamint a nonverbális kommunikáció elemeinek használata. 
A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: 
  • - a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki saját nemzetének kultúrája és nyelve iránt,
  • - egyéni képességeinek megfelelően rendelkezik olyan fejlett nyelvi kifejező készséggel, amely lehetővé teszi számára, hogy a megszerzett ismereteket magyar nyelven tudja közvetíteni,
  • - biztonságosan tájékozódik különböző kommunikációs helyzetekben,
  • - ismer az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, mondókákat; ismeri, tiszteli és megbecsüli anyanemzete szokásait, hagyományait, tárgyi kultúrája értékeit. 

10. Gyermekvédelem

Gyermekvédelem minden olyan tevékenység, amely a gyermekek érdekében történik, illetve jogaikat védi:

1. Az általános gyermekvédelem

Az általános gyermekvédelem minden gyermekre kiterjed, és a gyermekek fejlődéseinek feltételeit segíti elő, feladata a gyermekek családban történő nevelésének támogatása, a közoktatásban résztvevő minden gyermeknek általánosan, a nevelés-oktatás keretei között kötelezően biztosított ellátásai.

2. A speciális gyermekvédelem

A speciális gyermekvédelem feladata a gyermek fejlődésének folyamatában bekövetkezett problémák kezelése, illetve a célcsoportok szerinti célzott segítségnyújtás, szükség szerint szakemberek bevonásával.

Az óvodai gyermekvédelem többrétű feladat, mely alapján biztosítanunk kell, hogy egyik gyermeket se érje hátrányos megkülönböztetés, sőt segítjük leküzdeni az esetleges hátrányokat.

A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez segítséget nyújtunk és felelősséget vállalunk. Minden vonatkozásában kiemeljük a család fontosságát, középpontban a gyermek, a család áll.

Cél:
  • - a gyermekek jogainak érvényesítése, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének szem előtt tartása,
  • - esélyegyenlőség biztosítása hátránykompenzálással,
  • - a másság elfogadása, a beilleszkedés előítélet nélküli segítése. 
Feladat: 
  • - megfelelő védelem és támogatás biztosítása minden gyermek számára,
  • - prevenció, a veszélyeztető körülmények megelőzése, a problémák korai felismerése,
  • - korrekció, a veszélyeztető körülmények feltárása és megszüntetése,
  • - a gyermek különleges védelme a bántalmazás és elhanyagolás ellen,
  • - a fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermek fokozott védelme. 
A gyermekvédelmi feladatok megvalósulását segítő tevékenységi formák intézményünkben: 
  • - nevelés-oktatás biztosítása,
  • - személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés,
  • - egészséges életmódra nevelés,
  • - szabadidős programok szervezése,
  • - családlátogatás, fogadóóra, tanácsadás,
  • - rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése,
  • - egyéni sorsokra való odafigyelés,
  • - hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, illetve más problémák szűrése, feltárása,
  • - igény szerinti egyéni fejlesztések (hátránykompenzáció, illetve tehetséggondozás) szervezése,
  • - külső szakemberekkel való együttműködés, folyamatos kapcsolattartás. 

Az óvodapedagógusok alapvető feladata az óvodába járó gyermekek nevelése és oktatása. Ezzel összefüggésben kötelességük, hogy közreműködjenek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében és megszüntetésében, nagy gondot fordítva a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, illetve más problémával küzdő gyermekek fejlődésére, és szükség szerint nyújtsanak segítséget.

Óvodapedagógusaink szerepe kiemelkedő, mert a csoportban dolgozó óvónő az, aki leginkább felismerheti egy-egy gyermek problémáit, hiszen legjobban ők ismerik a csoportjukba járó gyermekeket: folyamatosan figyelemmel kísérik óvodásaikat, különös gondot fordítva a nehézségekkel küzdő gyermekekre.

Kiemelten kell kezelnie és azonnali jelzési kötelezettséggel kell élnie minden óvodapedagógusnak:

  • - egy nevelési évben tíz napnál több igazolatlan hiányzás,
  • - gyermekbántalmazás vélelme esetén.

A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás minden olyan fizikai és érzelmi, emberi méltóságot sértő, személyiségfejlődést károsan befolyásoló bánásmód, melynek eredménye a gyermek egészségének, fejlődésének, méltóságának valós vagy lehetséges sérülése. A bántalmazott gyermekek között a lelkileg bántalmazottak fordulnak elő a legnagyobb arányban. Gyermekvédelmi törvényünk szellemében gyermekeink különleges védelmet élveznek a bántalmazás és elhanyagolás ellen. Minden gyermeknek joga van az emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással szembeni védelemhez. Joga, hogy a fejlődésére ártalmas környezet ellen védelemben részesüljön. A gyermeki jogokat megkülönböztetés nélkül biztosítjuk minden gyermek számára.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos teendők ellátása minden óvodapedagógus feladata. A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás lehetővé teszi, hogy a pedagógusok folyamatosan tájékozódjanak a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi rendelkezések változásairól.

Az óvodavezető egyszemélyi felelőse az óvodában folyó gyermekvédelmi munka koordinálásának, ezzel összefüggésben nagy hangsúlyt fektet a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, óvodánk és a Gyermekjóléti Szolgálat közötti együttműködésre, a kommunikációra, az információáramlás elősegítésére és a jelzési kötelezettség teljesítésére. Intézményünkben az óvodavezető joga és kötelezettsége a felmerülő gyermekvédelmi problémák orvoslása.

11. Az óvodánk kapcsolatai, partnereink

1. Kapcsolat a családdal

Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Az együttműködés alapelvei:

Különösen fontosnak tartjuk a gyermekek jogainak érvényesülését.

A szülői szerep elsődlegességének figyelembevételével, tiszteletben tartásával törekszünk a kölcsönös bizalom kialakítására, a nyitott, őszinte, elfogadó, segítő kapcsolat létrehozására, így teremtve meg a harmonikus együttnevelés folyamatát. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait.

A folyamatos párbeszéd kiemelten fontos a gyermekek fejődése szempontjából.

A családokkal kapcsolatos információkat az óvoda minden dolgozója diszkréten kezeli, a titoktartás mindenkire kötelező érvényű.

Az óvodában a gyermek-óvodapedagógus kapcsolatán kívül külön figyelmet fordítunk a gyermek-dajka, és a gyermek-pedagógiai asszisztens kapcsolatára is.

Az óvodapedagógus a gyermek állapotát, a család körülményeit, az egyedi igényeket figyelembe véve végzi a szűrést. Szükség esetén az ágazati jogszabályban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségét kérjük a gyermek további diagnosztizálásában és fejlesztésében.

Az együttműködés és kapcsolattartás formái: 
  • - Családlátogatás: lehetőleg óvoda kezdés előtt, az első óvodai évben ismerkedünk meg a gyermekekkel saját környezetükben.
  • - Szülői értekezletek: évente 3 alkalommal. Témáink mindig a csoport életével kapcsolatos témakört érintik: szokás-szabályrendszer, a szülőket érdeklő nevelési témák, fejlesztési lehetőségek, iskolaérettség, aktuális megbeszélni valók.
  • - Fogadóórák: alkalomszerűen a szülő vagy óvodapedagógus kezdeményezésére kötetlen beszélgetés a gyermekkel kapcsolatos problémákról, fejlesztésekről. Az óvodapedagógus a gyermek egyéni fejlettségét folyamatosan nyomon követi, és szükség szerint tájékoztatja arról a szülőket. A szülők évente két alkalommal aláírásukkal jelzik, hogy megismerték a dokumentációt.
  • - Közös programok, ünnepségek: a csoport karácsonyi ünnepsége, sütivásár-karácsonyi koncert, nyílt nap, anyák napja, évzáró, apák napja.
  • - Szülői közösség: a szülők által megválasztott szülői közösség segíti az óvodavezető és a pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek a működéssel kapcsolatban, képviselik a szülők véleményét.

 

2. Kapcsolat az óvoda fenntartójával

Az Óvoda fenntartója: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

A kapcsolattartás formái: 
  • - adatnyújtás,
  • - információáramlás,
  • - értekezletek, személyes megbeszélés.

 

Gazdálkodási munkaügyi kapcsolatok: 
  • - Gazdasági Intézmény
  • - IV. kerületi Önkormányzat
  • - Magyar Állam Kincstár

 

3. Szakmai, pedagógiai munkánkat segítő kapcsolatok:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye - Nevelési Tanácsadó

A Szakszolgálattal olyan folyamatos kapcsolat kialakítására törekszünk, mely kölcsönös segítséget nyújt a rászoruló gyermekek hatékony fejlődésében. Kérdéses esetekben elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatokat, pedagógiai munkánkat közvetlenül segítik.

Pszichológus és fejlesztő pedagógus vizsgálja szükség szerint: a pszichés problémával, és a beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket.

Az 5. életévét betöltött gyermekeket a logopédus szűri. A szűrés eredményéről a szülők tájékoztatást kapnak, majd ennek megfelelően az érintett gyermekek az óvodában logopédiai foglalkozásra járnak.

A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata és a szakértői vélemény elkészítése a sérülés jellegének megfelelő szakértői bizottságok feladata. Ezeknek a gyermekeknek a fejlesztését az Újpesti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusai látják el.

Óvodánk különösen szoros kapcsolatot ápol a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégiummal, mely a nagyothalló gyermekek inkluzív nevelésében nyújt segítséget számunkra.

4. Óvodánk egyéb kapcsolatai:
- Bölcsődék:
  • - a bölcsődés korú gyermekek látogatása beiratkozás előtt,
  • - gondozónők látogatása a befogadás időszaka alatt.
- Iskolák: 
  • - iskolalátogatás a nagycsoportosokkal,
  • - volt óvodásaink visszalátogatása,
  • - ünnepi műsorok szervezése,
  • - iskolai nyílt napok látogatása az iskolaválasztás kapcsán.
  • - Gyermekvédelmi kapcsolatok:
  • - Gyermekjóléti Szolgálat - Gyámhivatal
  • - IV. kerületi Önkormányzat Szociális Osztály

 

- Óvoda orvosa, védőnője: 
  • - időszaki vizsgálatok végzése,
  • - egészségügyi dokumentáció vezetése,
  • - gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése.
  • - Civil szervezetekkel és egyéb közművelődési intézményekkel alkalomszerűen vesszük fel a kapcsolatot.

 

Óvodánk Alapítványa:

Alapítvány neve: A Mi Gyermekünk a Mi Jövőnk Alapítvány

Alapítvány címe: 1048 Budapest Bőrfestő u. 1-3.

Adószáma: 18150021-1-41

Alapítványunk különböző eszközök beszerzésével segíti az óvoda fejlesztő munkáját.

12. Az óvodavezető szerepe a program megvalósításában

A pedagógiai szakmai munka folyamatos elméleti, és gyakorlati fejlesztése.

Az ellenőrzés, értékelés és önértékelés folyamatos működtetése a pedagógiai munka színvonalának növekedése érdekében.

A továbbképzések támogatása és az önképzéshez szükséges szakirodalom biztosítása.

A program megvalósításához kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

A nevelőtestület szervezeti kultúrájának fejlesztése.

Kapcsolattartás és együttműködés a fenntartóval, a szülőkkel és a jelzett intézményekkel.

A közös intézményi célok kitűzésével, a megvalósításhoz szükséges feladatok megjelölésével és azok megvalósításával az intézmény sikerességének növelése.

13. Érvényességi rendelkezések

Pedagógiai programunk érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.

A Pedagógiai program módosításának lehetséges okai: 

  • - törvényi jogszabályváltozás,
  • - szervezeti átalakítás,
  • - egyéb érdekegyeztető fórum módosító javaslata,
  • - a minőségfejlesztési munka eredményei.

 

A módosítás előterjesztésének előírásai: 

  • - írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőjének,
  • - írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek,
  • - szóbeli nevelőtestületi előterjesztés, véleménykérés, döntés az elfogadásáról.

A program módosításával kapcsolatos nevelőtestületi értekezletet abban az esetben hívunk össze, ha a nevelőtestületi érdekegyeztető fórum, valamint a szülők közösségét képviselő fórum előterjesztésében a módosítást a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő kéri.

Törvényi háttér

Törvények: 

  • - 2012. évi CXXIV. tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. módosításáról.
  • - 2012. évi XXIX. tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. módosításáról.
  • - 2011. évi CXXIV. tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. módosításáról.
  • - 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

 

Rendeletek: 

  • - 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közművelődési intézmények névhasználatáról
  • - 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
  • - 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
  • - 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

 

Felhasznált szakirodalom 

  • - B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék (Calibra Kiadó, 1993.)
  • - Dankó Ervinné: Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában (Okker Oktatási és Kiadó Kft.)
  • - Porkolábné Dr. Balogh Katalin és a Budapest, IV., Aradi utcai Óvoda alkotó teamje: Komplex prevenciós óvodai program (Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt., 1997.)
  • - Benedek Krisztina – Sándor Ildikó: Útravaló. A néphagyomány közvetítésének módszerei az óvodában (Hagyományok Háza, Budapest, 2010.)
  • - Pintérné Tasnádi Ágnes: Mozgásfoglalkozások az óvodában
  • - Forrai Katalin: Ének az óvodában (Editio Musica Budapest, 1991.)
  • - Babik Ildikó Zenei játékok az óvodások számára (Szort Bt. Budapest, 2003.)
  • - Körmöci Katalin személyes weboldala - http://www.kormocikatalin.hu/
  • - Óvodai nevelés - Kompetencia terület - Elméleti alapvetések (Educatio Kht.) http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf

 

Legitimációs záradék

A Pedagógiai programot véleményezte:………………………………………………….

szakértő

 

Egyetértését nyilvánította:………………………………………………………………...

a szülői közösség képviselője

 

A nevelőtestület nevében elfogadta:……………………………………………………….

óvodapedagógus

 

Az Önkormányzat képviselőjeként jóváhagyta:………………………………………........

 

Mellékletek

Drámajáték az óvodában

A drámajáték fontos szerepet tölt be az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlesztésében, anyanyelvi és kommunikációs képességeinek fejlődésében.

Az óvodás gyermekek érzelmei változékonyak, intenzívek, és más pszichikai folyamatokra is hatással vannak. A drámajáték egyszerre többféle készséget, érzéket, érzelmet, a gyermekek egész személységét fejlesztik. Az óvodás korú gyermek érzelmi intelligenciájának, egyéni fejlettségi szintjének, érzelmi, akarati és szociális képességeinek birtokában tevékenykedik a közösség tagjaként. Az élet első évei meghatározóak a gyermek számára a saját és mások érzelmeinek felismerése, azok kezelése és az önkontroll kialakulása szempontjából.

Cél: 
  • - a gyermekek érzelmi nevelése,
  • - az önkifejezés kibontakoztatásának elősegítése,
  • - a közösségi magatartás fejlesztése,
  • - a közösség társas kapcsolatainak alakítása. 
Feladat: 
  • - a gyermeki személység-formálása,
  • - kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás támogatása,
  • - a közlés megkönnyítése,
  • - különböző érzelmi helyzetek kibontakoztatására ösztönzés,
  • - akarati képességek fejlesztése: akadályok leküzdése, kudarctűrés, önuralom, monotónia-tűrés, feladattudat, késleltetés képessége,
  • - szocializációs képességek fejlesztése: normák, szabályok ismerte, önismeret, önértékelés, önérvényesítés,
  • - társakhoz való viszony formálása: alkalmazkodás, együttműködés, konfliktuskezelés. 
Tartalma: 
  • - kapcsolatteremtő játékok: alkalmazkodás és kapcsolatteremtő képesség fejlesztése,
  • - lazító, feszültség-levezető és relaxációs gyakorlatok,
  • - figyelemkoncentrációt fejlesztő, figyelemmegosztó játékok,
  • - érzékelőjátékok,
  • - improvizációs gyakorlatok, helyzetgyakorlatok,
  • - verses, énekes, szöveges ritmusjátékok és népi gyermekjátékok. 
Fejlesztő hatásai: 
  • - a gyermekek bátran kifejezik érzéseiket a metakommunikáció eszközeivel is,
  • - fejlődik reális énképük,
  • - kialakul az elfogadás egymás iránt (másság elfogadása is),
  • - fejlődik alkalmazkodó és kapcsolatteremtő képességük, alakul az egymás iránti érdeklődés,
  • - erősödik a társakra való őszinte odafigyelés képessége,
  • - egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képessé válnak az akadályok leküzdésére, az önuralomra és a késleltetés képességére,
  • - erősödik feladattudatuk, monotónia-tűrő képességük,
  • - kibontakozódik produktív és reproduktív fantáziájuk,
  • - a beszédre ösztönözés által fejlődik kommunikációs készségük,
  • - oldódnak a gyermekben lévő gátlások, ezáltal nyitottabbá válik a személyiség,
  • - a drámajáték felkelti a gyermekben a bátorságot a szerepvállalásra. 
Bábjáték az óvodában

A bábjáték sokféle színes formában jelenik meg az óvodai életben. Az óvodás számára a bábjáték kedvelt szórakozás, jó játék, önmegvalósítási lehetőség és kommunikációs alkalom. Varázslatos erejével komplex módon hat a gyermekekre. A bábjáték során a gátlásosabb, félszegebb gyermekek is szívesen szerepelnek. A bábozás által jelentősen fejlődik erkölcsi, közösségi, intellektuális és esztétikai érzékük, ezért arra törekszünk, hogy a lehetőségeket kihasználva igényes bábelőadásokkal gazdagítsuk a gyermekek óvodai élményeit.

Cél:
  • - a bábjáték élményének átadásával a gyermekek erkölcsi, intellektuális és esztétikai érzelmeinek fejlesztése,
  • - a bábozás örömének erejével az önkifejezés támogatása.
Feladat:
  • - a gyermek érzelmi-akarati életének fejlesztése,
  • - a nyelvi-kommunikációs képességek támogatása,
  • - a gyermek bábjátékának támogatása a megfelelő hely, az elegendő idő és az esztétikus eszközök biztosításával, szükség esetén ötletadással,
  • - a gyermekek megismertetése a bábok különböző fajtáival, a bábmozgatással és bábkészítéssel,
  • - ötletes, tervszerűen alkalmazott bábjelenetekkel segítjük a tanulást, a fogalmak kialakulását, az ok-okozati összefüggések felismerését,
  • - az önbizalom növelése,
  • - gátlások-szorongások feloldása,
  • - a fantázia, kreativitás fejlesztése,
  • - a közösségi élmény formálása,
  • - a mesék, versek bábozásával a katarzis élményének megteremtése, s ezáltal az irodalom megszerettetése,
  • - óvónői és külsős bábelőadások lehetőségeinek megteremtése.

Tartalma:

1. Az óvodapedagógus bábjátéka:
  • - a spontán helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása,
  • - ismert irodalmi szövegek: mesék, versek bábozása,
  • - történetek bábozása, melyben szerepet vállalhat a csoport kedvenc bábfigurája,
  • - szituációs játékok,
  • - a bábjáték felhasználása a tanulás támogatásában, pl. érdeklődés felkeltésére, az aktivitás fenntartására, szemléltetésre, stb.
2. A gyermek bábjátéka:
  • - spontán bábozás a gyermek ötletei alapján: párbeszédek, történetek kitalálása,
  • - ismert történet, mese megjelenítése, reprodukálása,
  • - ismert versek párbeszédes előadása.
Fejlesztő hatásai:
  • - a bábjáték az érzelmeken keresztül a gyermek személyiségének egészét formálja, mert folyamatos kommunikációra ösztönzi, segíti gátlásai feloldódását, növeli önbizalmát, megmozgatja a képzeletét, befolyásolja akarati tevékenységét, fejleszti gondolkodását, és elősegíti a figyelem és az emlékezet fejlődését,
  • - a bábozás során a gyermek megtanulja, hogyan fejezze ki gondolatait, érzelmeit,
  • - segítségével levezetheti a benne lévő feszültségeket azáltal, hogy szabadon kijátszhatja negatív élményeit,
  • - képessé válik ítéleteinek megfogalmazására, kifejezésére,
  • - a báb jellemző karakterével segíti az erkölcsi fogalomalkotást: becsületes, segítőkész, gonosz, ravasz, stb.,
  • - a művészet eszközeivel (beszéd, mozgás, tánc, zene, képzőművészet) komplex módon hat a gyermekre,
  • - jelentősen támogatja az anyanyelvi nevelést: fejleszti a szókincset, a tiszta hangképzést, a helyes artikulációt, a tagolt, érzelmektől átfűtött beszédet,
  • - a gyermeki bábjáték fejleszti a szem-kéz koordinációt, a kéz finommotorikáját, a látási, hallási és mozgásos észlelést, és a térpercepciót.
Gyermektánc

A játékos táncos mozgás jelen van a dalos játékokban, a néptánc elemekben, a zenehallgatáshoz kötött mozgásnál improvizáció formájában, a testnevelési tevékenységekben, a dramatikus tevékenységekben és a játékban.

Cél: a mozgásanyanyelv megalapozása, a harmonikus mozgáskultúra kialakításának elősegítése.

Zenei anyag ajánló:

„A magyar néptáncok igen gazdag és változatos típusaiból az ugrós tánc látszik legalkalmasabbnak arra, hogy már kicsiny gyermekek is élvezzék, szeressék.”
(Foltin Jolán- Tarján T. Katalin: Játék és tánc az óvodában 3. old.)

A gyermektánchoz ajánljuk a Kolompos, a Kalamajka, a Tükrös és a Ghymes zenekarok gyerekeknek készült lemezeit és Budainé Balatoni Katalin: Így tedd rá! 1-2. zenei melléklet CD anyagát.

Korcsoport

Tevékenység

3-4 év

Kiscsoportos korban a kapcsolatteremtést, a biztonságérzet megteremtését, a gyermek zenei befogadó készségének, érdeklődésének fejlesztését elősegítő mozgásforma a testkontaktuson alapuló ölbeli játék:

. arcsimogatók, arcmutogatók,

. tenyeres-ujjasdik,

. fejbillegetők,

. hátba ütögetők,

. höcögtetők

. táncoltatók,

. tornáztatók.

4-5 év

Körjátékok azon formái ahol kézfogás nélkül, de közösen körformát alkotva játszunk. Ide tartoznak:

. a mozgással kísért dalok,

. járás körben, menetirányban, majd irányváltással a kör összefogása nélkül,

. ritmus érzékeltetése különböző formákban a társas kapcsolatok, érintések közvetítésével.

4-5-6 év

Körtartás kézfogással. Járások, vonulások, játék a térformákkal:

. csigavonalban,

. hullámvonalban,

. körben kézfogással,

. vonatozás derékfogással,

. szűkülő-táguló kör,

. átbújás kapuk alatt,

. körben járás kézfogással, dobbantással.

5-6-7 év

Táncos mozdulatok lehetőségei:

. helyben járás,

. térdrugózás,

. sarokemelgetés,

. sarokkoppantás,

. térdhajlítás, -nyújtás,

. forgás,

. páros lábú szökdelés,

. egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal (test előtt, mögött, fej fölött, stb.)

. egyenletes lüktetés érzékeltetése páros kézzel, majd váltott kézzel a test különböző részein,

. harántterpeszugrás,

. harántterpeszugrás karlengetéssel.

6-7 év

Táncos mozdulatok lehetőségei:

. taps és szökdelés páros lábon,

. záró lépés előre (egyik láb előrelép, a másik láb dobbantva mellé zár)

. oldalzáró lépés,

. ti-ti-tá ritmus tapsolása a test különböző részein,

. ti-ti-tá ritmus lábbal dobogva,

. höcögő,

. szarkatánc:

- páros lábú szökdelés, a test előtt és mögött taps,

- szökdelés guggolásban, a test előtt és mögött taps,

- szökdelés guggolásban forgással, a test előtt és mögött taps.

Népi gyermekjátékok beillesztése nevelői munkánkba

A népi gyermekjátékokat változatossága, nyelvi formavilága, a népszokások megismerése miatt érdemes nevelői munkánkba beilleszteni, ezért egy mellékletben foglaljuk össze ajánlásunkat.

A népi gyermekjátékok sokoldalú szerepe:

- segít a gyermeknek megismerni önmagát,

- segíti környezete megismerését és az ebben való eligazodását,

- érzelmi biztonságot nyújt,

- segít, hogy a gyermeknek egészséges önbizalma és önértékelése legyen,

- általa a gyermek megtapasztalhatja az alkotás örömét,

- fejlődnek testi képességei,

- környezetvédelemre nevel,

- aktivitásra, kreativitásra, önállóságra ösztönöz,

- segít a társas kapcsolatok, csoporttudat alakulásában,

- erősíti a nemzeti hovatartozást.

 

Hónapok

Téma

Mese, mondóka

Népszokás, énekes, mozgásos játék

Kézművesség

 

Szeptember

Játék az ősszel gyűjthető anyagokból Szüret

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Találós kérdések termésekről Hüvelykujjam…(ÉNÓ/37.) Itt a köcsög… (ÉNÓ/38.) Piros alma csüng a fán… Almát eszem, ropogtatom…

Szüreti bál: csoportok együtt mulatozása, vendégvárás. Szüretet utánzó mozgásos ügyességi játékok. A szüret hangulatát idéző énekes játékok. Zenehallgatás az óvó nénik szüreti dalaiból. terménybábok, töklámpás,

dióhéj pengettyű

 

Október

Pásztorünnepek Kukoricatörés Mihály napi vásár

A csillagszemű juhász

Rázkódj meg csacsikám! Lovagoltatók

Vásárosdi: Kerülő, alkudozós játék (Lázár/ 127.old) Ügyességi játékok kukoricacsutkával.

fonatok bőrből,

kukoricacsuhé figurák (kis malac),

kukoricacsutka bárány, építkezés csutkából

 

November

Márton nap

A rátóti csikótojás

Libás játékok, pl.: Hatan vannak a mi ludaink… (Lázár/121.,123.) stb. gyékénymadár

 

December

Advent

Luca nap

Karácsony

A kicsi dió

Dió törésnél: Dombon törik…

Adventi és karácsonyi kántálás. Lucázás: Luca búza ültetés, Luca napi jókívánságok összegyűjtése. A tűz: Tüzet viszek…(Lázár/ 131.). Sütésnél: Méz, méz, méz…(Lázár/ 231.) mézeskalács sütés, szalma angyal készítés, gyertya öntés, sodrás, adventi koszorú készítés természetes anyagokból

 

Január

Fonó

Az okos lány

Játék a fonóban:

fonókuckó kialakítása, kézművesség, népzenehallgatás. Szőjetek lányok… (ÉNÓ/ 208.) Szőjjünk…(ÉNÓ/92.)

fonalas, anyagos játékok: egyszerű csomózás, fonás, szövés, körmöcskézés, rongybaba készítés.

 

Február

Farsang

Az eltáncolt papucsok

Nyelvtörők

Halandzsa mondókák

Farsangi vigalom.

Vicces népi játékok: Áronnak volt 7 fia…,

Köszönés a négy falnak (Lázár/243.)

Súgóposta (Lázár/191.)

zajkeltő hangszerek:

barackmag

csörgő, csőduda,

kotkodáló

 

Március

Tavaszváró

Toborzó, huszáros

A kóró és a kismadár

Aranyszóló pintyőke

Lovas mondókák

Ess, eső ess, bugyborékot vess…(Foltin-T. /32. old.) Boglya tetején... (Budainé: Így tedd rá! 27. old.), Adj király katonát!

kukoricacsuhé

vagy gyékény

madár, szitakötő

gyékényparipa

 

Április

Húsvét

A kisnyúl csengettyűje

A két koma

Koma, koma, komálunk…(ÉNÓ/45.)

Kiszézés, zöldág járás: bújós-vonulós énekes játékok. Locsolkodás. Komatálazás: Komatálat hoztam…(ÉNÓ/99.)

húsvéti tojásfestés:

viaszolás, berzselés;

kukoricacsuhé nyuszi, tojástartó

 

Május

Pünkösd

Szélike királykisasszony

Májusfaállítás. Elhozta az Isten…(ÉNÓ/145.)

A pünkösdi rózsa… (ÉNÓ/156.)

Párválasztó játékok: Kis kertem…(Budainé: Így tedd rá! 37. old) Ickom, pickom (Lázár/218.)

vessző gúzskarika

 

Június

Nemezkészítés

Agyagozás

Az aranyszőrű bárány

Szabadban játszható népi mozgásos játékok.

agyagmunkák,

nemezlabda

készítés